Holdbéli táj: a kazári riolittufa-eróziós felszín
A több száz éve felszínen lévő riolittufa felületét a szél, a napsugárzás, a fagy, de leginkább a víz formálja. Laza
Csúcs a város felett: a Pécskő
A Pécskő egy Salgótarján fölé emelkedő, 544 méteres hegy. A történelmi idők során megtelepedett itt a rézkor embere, később kisebb
A Zagyva forrásvidéke, Salgóbánya
A leghosszabb Magyarországon eredő folyónk a Zagyva. Forrásvidékén viszont kis túlzással azt sem tudni, hogy pontosan honnan is ered, illetve,
Tanösvény a Sátormeg-patak völgyében
A tanösvény a szlovák határtelepülés, Sátorosbánya külterületéről indul és egészen Somoskő váráig kapaszkodik fel. Sátorosbánya határában esztétikusan karbantartott pihenőhely és
Bazaltformák és konzekvenciabarlangok Szilvás-kőn
A Karancs-Medves térségének hegyvonulata meglepetésekkel teli barlangrendszerrel és tanösvényekkel várja a látogatókat. Szilvás-kő érdekességeit Rónabányáról indulva fedezhetjük fel. A közigazgatásilag
Karancs, a Palóc Olümposz
A környék legmagasabb hegye a maga 727 méterével. Egy nagyjából 15-16 millió évvel ezelőtti üledékekbe benyomult magmatest alkotja a tömegét.
Nagyromhányi homokkő
A Felvidéken járunk, nem összetévesztendő a helyszín a Nógrád megyei Romhánnyal. A (nagy)romhányi homokkövek a 20 millió évvel ezelőtti Paratethis-tenger
Karancs-Medves, a vízválasztó
Salgótarján és a Karancs-Medves térsége a Duna és a Tisza vízválasztóján terül el. A vízrajzi érdekességeket tovább bővíti, hogy a
Kercseg-lapos
A csendes tisztás és környéke nógrádi megyeszékhely egyik legkedveltebb kirándulóhelye volt, bár tény, hogy az eresztvényi és salgói térségben végbement
A Bárna feletti Szér-kő
A Heves-Borsodi-dombság egy jellegzetes tájképi elemét láthatjuk itt egy kopár, meredek szilafal formájában. A 25-30 millió évvel ezelőtt, sekélytengerben keletkezett