A Heves-Borsodi-dombság egy jellegzetes tájképi elemét láthatjuk itt egy kopár, meredek szilafal formájában. A 25-30 millió évvel ezelőtt, sekélytengerben keletkezett homokkő területét sokkal később vetők darabolták fel.
Ezek a törésvonalak, mint gyenge felületek előre jelezték a vízfolyások kialakulásának lehetőségét. Egy ilyen, ujjasan szétágazó völgyrendszer völgyfőjében található a negyed körív formájú, igen meredek, több tíz méter magasságú sziklafal. Felületén megfigyelhetők a háttérből lefolyó, időszakos vízfolyások bemaródásai, amik adott esetben vízesésekként zúdulhatnak alá. Mivel a fal közel függőleges, ezért a talajzóna nem tud megmaradni rajta, így a fásszárú növényzet sem képes megtelepedni a felszínén.
Szér-kő (karancs-medves.info fotó: Drexler Szilárd)
A benne kialakított pincékben tárolták a háztáji gazdaságok terményeit, mivel viszonylag hűs körülményeket és fénytől való védelmet biztosított. Minden vidék abban a kőzetben alakította pincéit, ami a környéken alkalmas volt erre, de annak szilárdnak és vízzárónak kellett lennie – az itteni homokkő ezeknek a feltételeknek eleget tett. Ha a kert végében volt megfelelő fal, akkor birtokon belül, ha nem, akkor a falu közelében vájták az üregeket, pincesorokat kialakítva. Vésővel, kalapáccsal, csákánnyal, lapáttal végezték a járat kifaragását, kisebb közösségek (kalákák) összefogásával – olvasható a Novohrad – Nógrád Geopark által itt létesített tanösvény információs tábláján.
Megközelítése
Bárna központjából indulva bő 2 kilométeres, kevesebb mint 200 méter szintkülönbségű gyaloglással kapaszkodhatunk fel a csúcsra, a Kék+ jelzést követve (A csúcs napjainkra beerdősült, a környező dombokra út közben nyílik szép kilátás). Az aszfalton való gyaloglásból tovább spórolhatunk, ha a központtól északra, annak a pontnak a közelében parkoljuk le az autónkat, ahol a jelzés a homokkőteraszokon keresztül az erdő irányába tér le az útról.
