A Salgótarjánhoz tartozó Somoskő településen, a vár tövénél létesített emlékparkban lévő Petőfi-kunyhó a költő 1845. június 12-i látogatásának állít emléket.
„Somoskő nem nagy vár volt, nem is nagy hegyen fekszik… de bámultam építését, mely gyönyörű öt-hat-hét-szögű kövekből van. Oldalában elszórva hevernek a hasonnevű falu házai, melynek lakói csaknem idillikus életet élnek még. Amint lejöttünk a várról e faluba, egy parasztasszony házához hitt bennünket, s ott – fölszólítatlanul – jól tartott édes és aludt tejjel. Nagy nehezen birtuk rávenni, hogy pénzt fogadjon el. A jó emberek!
Ide Salgó egy órányira esik. Azt beszélték e faluban, hogy mikor Salgón a török volt, innen a somoskői várból oda lőttek a magyarok, s egy töröknek, ki evett, épen a kanalat lőtték ki a kezéből… mire a pogányok nyakrafőre elinaltak Salgóról, a mai napig sem tértek vissza. Hol van oly merész képzeletű költő, mint a nép?
Jó, hogy vezetőt fogadtunk Somoskőről Salgóra, mert tán föl sem találtunk volna e várra. Oly rendkivüli helyen fekszik, hogy gondolatnak is őrült volt oda építeni. Környékezi rengeteg erdő, bükk, cser, tölgy, s egyéb fákból. A hegy teteje óriási gránitszikla s e fölött állott a vár, melynek most már kevés maradványa van. A legmagasb fal mintegy két öles. Talán nem volt Magyarországban vár, mely oly közel szomszédja lett volna a csillagoknak, mint Salgó. Sokáig ültem romjainak legfelső csúcsán; tekintetem mérföldeken, lelkem századokon túl barangolt” – olvasható a költő Úti jegyzetei között.
A Petőfi kunyhó szabadon látogatható (karancs-medves.info fotó: Kéri István)
A mai kunyhó az eredeti, 1965-ben összeomlott ház helyén épült fel. A kunyhóban Petőfi-emlékkiállítás működik, amely szabadon, ingyenesen látogatható. A kunyhóhoz vezető lépcső mellett áll az évtizedekig használt, de sokáig némaságra ítélt harangláb, mely nemrégiben felújításra került. A kunyhó bejárata mellett turisztikai információs kioszk is található.
A kunyhó körüli Somoskő Váralja Emlékparkban található a 2001-ben állított andezit-bronz alkotás, a “Krepuska Géza emlékoszlop”. A művet Molnár Péter készítette. Az 1920. június 4-én aláírt trianoni szerződés Csehszlovákiának ítélte Somoskőújfalut, Somoskő várát, valamint a községet. Krepuska Géza orvosprofesszor és Liptay B. Jenő, a Rimamurányi Vasmű Rt. akkori igazgatója határkiigazítási kérelmére, és Auer Pál jogi szakértőként való közbenjárására, többéves tárgyalássorozat eredményeként a Népszövetségi Tanács 24. Ülésszaka 1924. február 15-i hatállyal visszacsatolta Magyarországhoz a községeket és a környékbeli bányákat. 1999-ben a Somosi Kultúráért Egyesület és a Somoskői Váralja Egyesület 1924. február 15-ét a hazatérés napjává nyilváníttatta a település önkormányzatával, ezt a napot azóta minden évben közösen megünnepelik.
Somoskő Váralja Emlékpark (karancs-medves.info fotó: Kéri István)
Szinténa Somoskő Váralja Emlékparkban található a 13 aradi vértanút ábrázoló dombormű-sorozat, illetve előttük, az emlékhely középpontjában gróf Batthyány Lajos mártír miniszterelnök bronzból készült, 5/4-es életnagyságú mellszobra – ezek Ifjabb Szabó István szobrászművész alkotásai.
