Salgótarjántól nyugatra, a Karancsalja felé vezető út melletti 301 méter magas bazaltkúp a Baglyas-kő. A csúcs és a környező területek a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság Nógrád-Ipoly Tájegységének Salgótarjáni Irodája által üzemeltetett Baglyas-kő Vár Természetvédelmi Látogatóközpont részei.

Baglyas-kő vára

Két természetes sziklatömb közé egykor bevésett, facölöpökkel több szintűre kialakított erődítmény volt Baglyas-kő vára. Az erődítmény szabálytalan alaprajzú volt, belső toronnyal, ovális udvarral. A sziklatömb délen két, lepusztult felszínű sziklatoronyra tagolódik, melyek között egy 5×3 méteres, függőleges falú, mesterségesen kialakított tér őrzi már csak a várépítmény nyomát, felül két, vízszintes gerendafészekkel.

Bár 1268-ban már oklevél említette, a vár történetéről nem maradt fenn számottevő írásos emlék. Valószínűleg a tatárjárás után a Kacsics nemzettség Illés ága építtette. A nemzetség Illés ágából származó I. Péter fiai közül Mikus Hollókő, Leusták Somoskő, II. Péter Baglyaskő és Mihály Sztrahora várát tartotta birtokában a 14. század elején.

1310-ben Csák Mátéhoz csatlakoztak és az említett várakat is átadták neki. Károly Róbert király Csák Máté hatalmát 1312-ben, a rozgonyi csatában megtörve, birtokainak nagy részét – köztük Baglyaskő várát is – elvette, majd ezeket a birtokokat 1313-ban a Kacsics nembeli Folkus ágból származó Szécsényi Tamás erdélyi vajdának adományozta, akinek birtokába a budai káptalan 1327-ben be is iktatta. 1341-ben azonban már romokban hevert a vár, melynek jelentős szerepe nem volt, a 15. században már nem is említik. Falmaradványait a helybéliek elbontották és felhasználták házaik építéséhez.

A bazaltot több szakaszban is letermelték. Először a vár építésekor fejtették ki a bazalttelért, majd 1714-1826 között lehetett a második bányászati szakasz és végül az 1900-as évek elejétől az 1930-as évekig folyt időszakosan, nem túl nagy intenzitású bányászati tevékenység.

Helyi védelem alatt álló érték

Az 1975-ben védetté nyilvánított bástyaszerű bazalt nemcsak esztétikai látványosságot jelent, hanem komoly földtani értékeket hordoz. Ilyen komplex földtani feltárás még világviszonylatban is ritkaságnak számít. Betekintést nyerhetünk egy vulkán belső szerkezetébe (a magmát felszínre szállító tápcsatornába, az ún. diatrémába). Másrészt olyan „ásványcsomók” találhatók benne, amelyek mintegy 70 kilométer mélységben kristályosodtak ki a Föld köpenyében. Harmadrészt a bazalttal egykorú hólyagbarlangok fedezhetők fel, amelyek bizonyítékai a keletkezéskori vizes környezetnek. Magyarországon talán először innen írták le a természetes kokszot, ami a szén és a magas hőmérsékletű (1000-1200 °C) láva levegőtől elzárt kölcsönhatásaként alakult ki.

Baglyas-kőn a felnyomuló magma a porózus mellékkőzetek (például: homokkő) rétegvizével érintkezve robbanások sorozatával tört a felszínre. A kiszórt anyag a későbbiek során lepusztult, az eredetileg a magmacsatornában lévő anyag így toronyszerűen kipreparálódott. Kora 3,5-3,8 millió év. A Salgótarján-környéki bazaltok ismert koradatai alapján a Medves és a bárnai Nagykő után a legfiatalabb kitörés.

A 301 méter magas terület déli oldalában találjuk a Baglyas-kői bazaltüreget, amely valójában három üreg alkotta rendszer. A legnagyobb egy 7,3 méter hosszú, vízszintes folyosóból álló rész, majd ezzel párhuzamosan, de magasabban egy kisebb, 2,4 méteres vízszintes járat és ezek előterében egy 2 méter mély, ovális keresztmetszetű kürtő. A barlangrendszer a Baglyas-kőt felépítő salakos bazalt és az ezt átjáró lávabazalt határán, kb. 2,4 millió évvel ezelőtt működött fumarola maradványa. A korábbi leírások a környékbeli lakosok vagyonának elrejtésére szolgáló mesterséges üregként írták le.

A látogatóközpont

A Baglyas-kő Vár Természetvédelmi Látogatóközpontot 2010-ben adták át, mely időpont óta a komplexum a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság Nógrádi Tájegységért felelős munkatársai számára is munkahelyként szolgál. A háromhektáros terület remek lehetőséget kínál a látogatók számára, hogy ismeretet szerezzenek a környék természetvédelmi értékeiről, bepillantást nyerjenek az igazgatóság természetvédelmi tevékenységébe.A látogatóközpont 200 négyzetméteres beltéri és 3 hektáros parkosított területen fogadja a látogatókat.

A látogatóközpont kiállítóterében jelenleg a Novohrad – Nógrád Geopark területének természeti és kultúrtörténeti értékeit, az igazgatóság működését és a hozzá kapcsolódó természetvédelmi tevékenységet mutatják be. Színesen illusztrált tablók segítségével ismerhető meg Salgótarján „vártörténete”, de az odúlakó madaraink védelme érdekében a különböző odútípusok leírását és bemutatását is megtalálhatjuk a környezeti nevelés részeként.

Az épületet övező parkban kiépített sétautakon haladva közelíthetjük a barlangokat és Baglyas-kő 3,5 – 3,8 millió éves, 1975 óta védettséget élvező bazaltszikláját, amely kilátópontként is funkcionál. A területen sétálva a Novohrad – Nógrád Geopark arculatának megfelelő információs táblák segítik a Kárpát-medence őshonos, fásszárú növényeinek megismerését.

A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság hosszú távon egy szabadon látogatható természetvédelmi közpark kialakítását tűzte ki célul. A terület arculatát két gondolat mentén, folyamatosan alakítják ki saját erőből és pályázati forrásokból egyaránt. A területen cél, hogy szűkebb/tágabb életterünk élővilágát is megismerhessék a látogatók a kialakuló árnyas-ligetes közparkban. További céljuk emléket állítani a neves nógrádi természettudósoknak. Az első szobrot 2011 júniusában leplezték le, Borbás Vince munkássága előtt tisztelegve, 2014 májusában pedig Kubinyi Ferencnek állítottak emléket.

A terület ingyenesen látogatható, csoportoknak azonban előzetes bejelentkezés szükséges a +36 (32) 413 255-ös telefonszámon. További információ a Bükki Nemzeti Park Igazgatóságának honlapján érhető el.

 

Kiemelt fotó: Baglyas-kő Vár Természetvédelmi Látogatóközpont (karancs-medves.info fotó: Kéri István)