A környék legmagasabb hegye a maga 727 méterével. Egy nagyjából 15-16 millió évvel ezelőtti üledékekbe benyomult magmatest alkotja a tömegét.
Egyes részeken még látható az üledékes burok, máshol kibukkan a keményebb andezit. Megközelítőleg 10 kilométer (Karancsaljától Csákányházáig /Čakanovce/) hosszú, legnagyobb szélessége nagyjából 7 kilométer (Karancsberénytől Somoskőújfaluig), kiterjedése mintegy 45-50 négyzetkilométer.
Kialakulását tekintve 25-30 millió évvel ezelőttre kell visszautaznunk az időben. Ekkor sekélytengeri agyag és homok üledékek keletkeztek a területen, melyek a kőzetté válás során agyagkővé, homokkővé szilárdultak. Később, úgy 15-16 millió éve andezit magma nyomult ebbe a homokkőbe. De nem tört ki, nem vált vulkánná, hanem megrekedt a mélyben. Az ilyen felszínre ki nem buggyant, mélyebben megrekedt kőzettesteket lakkolitnak nevezzük.
A Karancs (karancs-medves.info fotó: Drexler Szilárd)
Az agyagkő a magma hőhatására fekete színű palává alakult. A kőzet benyomulását követően forró vizes, ún. hidrotermális tevékenység is lezajlott, ami arany-, valamint ezüsttartalmú ólom és cink ércteléreket hozott létre. Ezek mennyisége jelenleg nem akkora, hogy kitermelésre érdemes lenne.
Tetején többször építettek a magyar és a szlovák oldalon is kilátót. A mostani, fémszerkezetű kilátót 1989-ben emelték (aminek elődje egy 1964-ben épített fatorony volt), amit 2001-ben az Ipoly Erdő Zrt. felújított. Magassága 22 méter – tetejéről gyönyörű körpanoráma tárul elénk, tiszta időben még a Magas-Tátrát is megcsodálhatjuk.
A Karancs tömbje távolról nézve egy fekvő elefántot formáz. A délnyugati részén magasodó Kupán-hegyese a Kercseg-tetővel az ormánya, a szép kúp formájú Kápolna-hegy az Ivánka-heggyel a feje és a Karancs maga az elefánt háta.
Nyomtatott formában először – 1912-ben – id. Noszky Jenő geológus nevezte „palóc Olymposnak”, mégpedig egy történelmi Magyarország tájait, különlegességeit bemutató könyvben.
Látogatás
A Karancsot legegyszerűbben Salgótarján egyik városrésze, a Beszterce-lakótelep felől mászhatjuk meg. Innen a Novohrad – Nógrád Geopark tanösvényén vezet utunk. Az információs táblák a hegység kialakulásával, az útmenti forrásokkal, az egykori kőbányászattal és Magyarország második legmeredekebb normálnyomtávú vasútjával kapcsolatban szolgálnak számunkra érdekes információkkal.
A Karancs tömbje (karancs-medves.info fotó: Kéri István)
A Beszterce-lakótelepről a csúcsra vezető úton a Salgótarjáni Hegyikerékpáros és a Zenit SE minden évben hegyi futó és hegyikerékpáros versenyt rendez. Az indulók a csúcsig mintegy 4,5 kilométeren közel 450 méternyi szintkülönbséget küzdenek le. A csúcsra innen a zöld hegyikerékpáros turistajelzés is felvezet, de ennek felső szakasza csak gyakorlott sportolóknak ajánlott.
A csúcshoz legközelebbi, autóval is megközelíthető pont az Elemér-forrás alatt található. Innen mintegy 200 méternyi szintkülönbséget tartalmazó, 2 kilométeres sétára található a Kápolna-hegy. Ide egy rossz minőségű, lassan járható köves út vezet.
