Pásztó történelmi belvárosának együttesét Romkertként nevezik.
A Romkert maga azonban önálló része is a területnek. A 11. század végén létesült Pásztón a bencés apátság, melyet egy 1138-as dömösi birtokösszeíró oklevél említ. A korai bencés apátság falait 1965-69 között tárta fel a Valter Ilona által vezetett régészeti kutatás. A templom háromhajós épület volt, a ciszterciek 1191-ben jöttek III. Béla jóvoltából a bencések által ismeretlen okból elhagyott apátságba. A monostor a török időkben pusztult el, az ásatáskor feltárt falakból alkotják romkertet. A Magyar Milleneum Emlékműveként 2000-ben készült az a szoborcsoport, amely a sokszögzáródású ciszterci szentély egykori helyén áll. Azt a jelenetet ábrázolja, amikor Szent István felajánlja a koronát Szűz Máriának.
Szent István felajánlja a koronát Szűz Máriának (karancs-medves.info fotó: Kéri István)
A török időben pusztává vált monostor 1702-ben Wellehrádból érkezett ciszterciekkel települt újra, akik a középkori apátság köveinek felhasználásával 1715-1517-ben barokk kolostort emeltek, majd később kelet felé kibővítették. Így alakult ki a romkert mellett álló barokk kolostorépület, mely ma a Pásztói Múzeumnak ad helyet. A múzeum állandó kiállításai a ciszterci rend középkori történetét, Pásztó évszázadait mutatja be, de megtekinthető egy állandó botanikai fotótárlat is, az emeleten pedig „Az évmilliók üzenete Nógrádban” című állandó kiállítás mutatja be a földtörténet és az élővilág evolúciójának Nógrád megyei mozzanatait – kőzeteket és ősmaradványokat is láthatnak az érdeklődők. Ugyancsak az emeleten található Rajeczky Benjamin emlékkiállítása is. Az európai hírű zenetudós emlékműve is megtalálható nem messze a múzeumtól.
A romkerti terület arculatát és különleges hangulatát meghatározza a Szent Lőrinc plébániatemplom is, mely a 12. század elején épült – egy korabeli ablaka a mai napig látható a templom déli falában. A 13. században épült a templom északi oldalára egy hatszög alaprajzú temetőkápolna. A Szent László tiszteletére szentelt kápolna alsó szintjén temetkeztek, a felső szinten a halottakért miséztek. A templom kápolnájának értékes műtárgya egy szép, 17. századi fa feszület. A templomtorony felső, barokk szintje 1723-ból származik, 1763-1764-ben készült a mai barokk szentély és a templombelső barokk boltozata is.
Szent Lőrinc plébániatemplom (karancs-medves.info fotó: Kéri István)
A Csohány Galéria a pásztói grafikusművész gyűjteményes életmű-kiállítását mutatja be egy műemlék épületben, melyet 1875 körül építettek. Munkássága során különféle kerámiái, nagy méretű mozaikfalai is ismertséget szereztek számára – a látogatók ezekből is ízelítőt kaphatnak.
Az Oskolamester háza mellett található üveghuta Közép-Európában páratlan ipartörténeti emlék. Az üveggyártáshoz szükséges három kemencét a 11. század végén Pásztóra települt bencések építették, de a későbbiekben a ciszterciek is használták őket.
