A kápolna a Karancs 685 méter magas Kápolna-hegyén található. Az építés pontos időpontjáról nincs adat, az építtető, illetve alapító személyéről is megoszlanak a vélemények.
Mocsáry Antal véleménye: „A’ Mocsáry nemzetség pedig aztt állítja, hogy az ő eleji építették azt, határjokban lévén a’ hely, és a’ téglán M betű látszván, de a’ fennt nevezett két írók ebben meg nem egyeznek…”
A nép körében, a hagyományban az terjedt el, hogy a tatárok elől menekülő IV. Béla itt pihent meg. Ennek emlékére leánya (Margit) a hegyen kápolnát építtetett, de ez valószínűleg csak egy legenda.
Túrázók a Kápolna-hegyen (karancs-medves.info fotó: Kéri István)
1926-ban Boroznaki Pál, a kegyhely gondnoka kezdte meg a kápolna romjainak a helyén az újjáépítést közadakozásból. Ferencz István, Karancskeszi plébánosa 1926. június 13-án szentelte fel az épületet a búcsús hívek jelenlétében.
A harangot 1929-ben hozták fel. Boroznaki Pál naplót vezetett, feljegyzése szerint 1927. augusztus 14-én rendezték meg a régi hagyományra alapozva „Mária halála, temetése és mennybevitele” ájtatosságot, virrasztást az ő vezetésével. A kápolna építése végül 1934-ben fejeződött be.
A szentélyben lévő főoltár domborművét Bóna Kovács Károly szobrász készítette, melyet 1937 nyarán szentelt fel Réz Marián salgótarjáni Ferenc-rendi szerzetes apát, házfőnök. 1950-ben betiltották a kegyhely működését, berendezéseit széthordták, oltárát a karancslapujtői római katolikus templomban helyezték el.
1990-ben Szőlős Géza karancsaljai lakos és Morgenstern Ferenc Karancslapujtő polgármestere kezdeményezése nyomán megkezdték a romos kápolna teljes újjáépítését. Az új kápolnát 1991. július 13-án szentelte fel Seregély István egri érsek több száz hívő jelenlétében. A kápolna legutóbb 2007-ben újult meg a Karancs Kápolna Alapítvány és az Ipoly Erdő Zrt. jóvoltából, július 1-jén Dr. Beer Miklós váci megyéspüspök szentelte fel.
A kápolna belseje (karancs-medves.info fotó: Kéri István)
Sajnos – vélhetően emberi gondatlanság következtében – néhány évvel ezelőtt tűz pusztított a kápolnában. Ennek következtében kár keletkezett az épület belsejében, az oltárban és az azon található kegytárgyakban is. A vizsgálatok szerint egy, a kijelölt hely helyett az oltáron gyújtott gyertya volt a tűz okozója. A tűz után önkormányzati és civil felajánlások segítségével néhány hónap alatt helyreállították az oltárt és a kápolna belsejét.
Megközelítése
A Szent Margit-kápolnánál minden évben tartanak virrasztást, illetve itt rendezik meg a Karancs-környéki Keresztények Találkozóját is. Mivel a Karancs tömbjének közepén található, megközelítése minden irányból nagyobb túra eredményeképpen lehetséges. Turistaút vezet a Kápolna-hegy alatti nyeregbe Karancslapujtőről, Karancsalja felől és Salgótarján (városközpont vagy Beszterce-lakótelep) felől is. Minden irányból több kilométeres gyaloglásra és legalább 400 méternyi szintkülönbség leküzdésére kell számítunk a csúcsra való felkapaszkodás során.
A legrövidebb út Salgótarján felől vezet a kápolnához. A Beszterce-lakótelepnél, Salgótarján határában egy rossz állapotú, egykori kőbányai útra kanyarodva tudunk feljutni majdnem az Elemér-forrásig. Innen mintegy 200 méternyi szintkülönbséget tartalmazó, 2 kilométeres sétára található a Kápolna-hegy.
