Nagy-Hársas 509 méter (más mérések szerint 510 méter) magas csúcsa karakteresen emelkedik a táj fölé Jobbágyi közelében.

A község panorámáját messziről meghatározza a Nagy-Hársas vulkáni kúpja és a tetején álló geodéziai torony. Mint a Mátra túlnyomó része, ez a hely is miocén-kori (mintegy 16 millió éves) vulkánosság eredménye. Anyaga nagyrészt lávából szilárdult piroxén-andezit. A magasabb régióban hatalmas kőtömböket preparált ki az erózió.

Geodéziai torony a Nagy-hársas tetején (karancs-medves.info fotó: Kővári József)

Geodéziai torony a Nagy-hársas tetején (karancs-medves.info fotó: Kővári József)

A sötétszürke, kemény adezit (cserkő) mellett különféle tufák is létrejöttek a vulkáni működés során a nagymértékű hamuszóródás következtében. Sokszor hullottak a hamurétegekbe izzó lávabombák, lávafoszlányok is. Ezek aztán később együtt szilárdultak meg a vulkáni hamuval, és nagyon változatos, színes, hazánkban ritkán található andezit- és tufaformációk jöttek létre. Ezeket helyezte védelem alá az OTH, amikor kijelölt a hegy nyugati oldalán lévő kőbányákban természetvédelmi területet.

Szerencsére van még bőven ezekből az érdekes, tarka kőzetekből, régebben ugyan a környékbeli házfalakba is beépítették (például a régi iskolaépület kőfalában is láthatók tarka tufák), de ez ma már nem szokás. A kőbányában megfigyelhetők kagylós törésű, sárgás-barnás színű opálrétegek is. A felszín alatti vizek érdekes feltörése az a forrás, amelyik a kőbánya alatt fakad.

Geodéziai torony a Nagy-hársas tetején (karancs-medves.info fotó: Kővári József)

Geodéziai torony a Nagy-hársas tetején (karancs-medves.info fotó: Kővári József)

A Nagy-Hársas jellemző növénytársulása a cseres-tölgyes. A déli oldalon gyakori a melegkedvelő molyhos tölgy, északon kisebb foltokban bükkös található. A nyugati lejtőn 400 méter alatt eléggé gyakoriak a kőrisek – májusban a hegyoldal tarka a virágos kőris fehér foltjaitól. A sziklás területek jellemző növénytársulása a sziklagyep, sok szép, szárazságtűrő növényfajjal (kakukkfüvek, csormolyák, pimpók, csenkeszek). A Nagy-Hársas délnyugati fekvésű tölgyeseit néhány tisztás szakítja meg, ahol többek között szép árvalányhajas társulások is díszlenek. Ezek, valamint az ugyancsak itt tenyésző tavaszi hérics, meg a fekete kökörcsin is védelem alatt állnak.

A Nagy-hársasra Jobbágyiból vezető (jelzetlen) turistautat tanösvény kíséri. Szurdokpüspökiből a piros sáv jelzésen juthatunk fel a csúcsra, bő 3 kilométeres, 365 méter szintkülönbségű túrával.

 

Kiemelt fotó: Nagy-hársas (karancs-medves.info fotó: Kővári József)