Nógrád megye északi szögletében, az Ipoly-folyó közelében bújik meg földtani örökségünk gyöngyszeme, az Európa Diplomát is elnyert Ipolytarnóci Ősmaradványok Természetvédelmi Terület.
Ipolytarnóc nevét először a környéken megtalált közel 100 méter hosszúságú és 8 méter kerületű óriási megkövesült fa tette híressé. A világ legnagyobb ismert megkövesedett fenyő-féléjét a Borókás-patak bontotta ki a vulkáni kőzetek halotti lepléből. A helybéliek „Gyurtyánkő-lóczának” nevezték el és kővé válásáról varázslatos meséket szőttek.
A terület első tudományos vizsgálatai 1836-ban kezdődtek el Kubinyi Ferenc révén és időközben a téma iránt érdeklődők zarándokhelyévé vált. Az Ősvilági Pompejinek is nevezett, Európa Diplomás és világörökségi nevezés alatti terület 23-17 millió éves képződményeinek változatos kövületei részben az egykori földrajzi helyzetének, az őskörnyezetet elpusztító, ám egyúttal maga alá is temető vulkáni katasztrófának, részben pedig a különleges konzerválódási körülményeknek köszönhetően válhattak közkincsé. A vulkáni katasztrófa elpusztította az ősi Ipolytarnócot, de egyúttal lehetőséget is adott arra, hogy maradványai átvészeljék az évmilliókat.
A bemutatóközpont kialakítása
A területre érkező látogatókat az Ősfenyő Belépő fogadóépület üdvözli, amely önmagában is figyelmet érdemel: közlekedő folyosója a tarnóci gigantikus megkövesedett fa belső üregét imitálja, kiállító- és vetítőtermeiben pedig a földtani múlt történései kerülnek szemléletesen bemutatásra. Az épület környékén kialakított pihenőhelyek képezik a tanösvény-hálózat kiinduló és végpontjait. Itt kezdődik a különleges időutazás.
A fogadóépülettől induló kőzetparti ösvényen a mérföldkövek felírásai és a közéjük illesztett szabadtéri kőzetpark érzékeltetik az idő múlását, mely a jelenből visszavezet a geológiai ösvény bejáratának 24 millió éves rétegeihez.
Ősorrszarvú lábnyoma (karancs-medves.info fotó: Drexler Szilárd)
A cápafogakat rejtő ősi tenger fenekétől a trópusi esőerdő maradványain keresztül a vulkánok tetejéig ívelő időutazás legnépszerűbb útvonala a geológiai tanösvény. A Borókás árok bejáratától induló 800 méter hosszú szakasz lényegében egy példásan kiépített földtani alapszelvény, amely elvezet bennünket a történelem előtti múltba. Az ősi felszínen az ártéri itató- és gázlóhelyek páratlan értékű megkövesedett pillanatfelvételei láthatók. Ez idáig közel 11 gerinces állatfaj több mint háromezer lábnyomát sikerült beazonosítani. Az emlősök közül az ősi orrszarvúak kör alakú és három patában végződő lábnyomai a leggyakoriabbak. Az ősvilágban azonban sokféle ragadozó is élt. Közöttük a legnagyobb a medvekutya féle Bestiopeda maxima. Emellett őz- és szarvasfélék, kisebb ragadozók és madarak lépésnyomai is az iszapba kövültek. Ipolytarnóc a világ egyik leggazdagabb, komplex lábnyomos lelőhelye.
A lábnyomos felszínt növénymaradványok is tarkítják. Az innen és a közvetlen fedő portufából előkerült több mint 15 ezer levéllenyomat révén sikerült rekonstruálni az egykori vegetációt. Eszerint az állatvilágnak trópusi-szubtrópusi esőerdő adott otthont. A többszintes erdőket páfrányok, pálmák, magnóliák, babér-, és platán-félék uralták, és közülük magaslottak ki az óriás ősfenyők, meghatározva a táj képét.
Az Ipolytarnóci Ősmaradványok területének kínálatát az elmúlt években a bükkábrányi mocsári ciprusok kiállításával, lombkorona-sétánnyal, 4D-s mozival és a fogadó infrastruktúra fejlesztésével bővítették.
A tanösvények bejárása során ne feledjük, hogy védett területen járunk. A természeti értékek gyűjtése és a képződmények bolygatása tilos!
A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság fenntartásában működő terület jellemzően március elejétől október végéig várja a látogatókat. További információk a természetvédelmi terület önálló honlapján érhetőek el. Ipolytarnócon a földtani érdekességek mellett időszaki kiállításokat is megtekinthetünk, de gyakran tartanak itt termelői piacot és kézműves vásárt, főzőversenyeket, illetve minden év májusának végén és júniusának elején az Európai Geoparkok Hete rendezvénysorozatához is csatlakozik a terület, mint a Novohrad – Nógrád Geopark egyik legjelentősebb látványossága.
