Kazár a palóc hagyományok egyik jeles őrzője, a településen több bemutató- és kiállítóhely is várja az érdeklődőket. Kazáron több népi műemlékház is található, jellemzően ilyen épületek adnak otthont a különböző kiállításoknak.
Az első írásos feljegyzés Kazárról 1221-ből való, de a község határában található kelta település maradványai bizonyítják, hogy már jóval korábban lakott vidék volt. Régebbi, de a legújabb kutatások is alátámasztják azt a feltételezést, miszerint a Kazár név a magyarokhoz csatlakozó, a Kazár Birodalomból kiszakadt, kazár (kabar) törzsek emlékét őrzi. Ezt szimbolizálja a település saját címerében a két kéz által tartott magyar íj is.
1863-ban földrengés pusztított Kazáron, 1873-ban kolera néptelenítette el a falut. A 17. századtól emlegetik a falu „palócfaház” néven ismert kultúrtörténeti értékeit. Az ilyen házakat követték időben a falu, még itt-ott ma is látható régi vízelvezetős, féloszlopos tornácú palóc parasztházai, díszesen faragott oszlopokkal, a régi nagycsalád, a „hadak” gazdálkodásához, életmódjához igazodó lakásbeosztással, portakialakítással.
Kazári pillanatkép (karancs-medves.info fotó: Drexler Szilárd)
1861-tól indult meg az üzemszerű széntermelés a környéken, az addig földműveléssel és állattenyésztéssel foglalkozó faluban új tevékenységként jelent meg a bányászat. A bányászkodásmellett a falu lakossága elsősorban földművelőként, fakitermelőként, Salgótarjánban foglalkoztatott ipari munkásként élt. Kis beruházási igényű bányák egészen 1985-ig működtek Kazár térségében. A bányák bezárásával egyidejűleg nyitották meg a Váci Kötöttárugyár kazári üzemét, amely a környék egyik legjelentősebb női munkaerőt foglalkoztató üzemévé vált. A jelenleg Axamo Kft. néven működő üzem ma is kiemelkedő fontosságú a településen élők foglalkoztatottságát tekintve.
Kiállítóhelyek a településen
A Hunyadi út egyik eredeti palóc parasztházában a település bányászmúltjának állítottak emléket, melyben egyenruhákat, felszereléseket, eszközöket, bányászattal kapcsolatos könyveket, kitüntetéseket és egyéb dokumentumukat lehet megtekinteni. Ez egyben tájház is, ahol a látogatók megismerkedhetnek a népi életmód tárgyi emlékeivel, a kenderfeldolgozás menetével, valamint betekintés nyerhetnek a falubeliek életkörülményeibe is egy “tisztaszobán” keresztül.
A Damjanich úti Kézműves ház az Ófalu központjának egy takaros kis parasztportája. Az épület a népi kismesterségek színtere, ahol az érdeklődők megismerkedhetnek a szövéssel, kosárfonással, korongozással, hímzéssel és csuhézással. Az épületben a településről összegyűjtött szebbnél szebb csipkék és a testvértelepülésen – Kőrispatakon – tevékenykedő szalmafonók által készített munkák láthatók.
A Hagyományok portáján a település gasztronómiai különlegességeinek elkészítésével ismerkedhetnek meg, valamint a tradicionálisan elkészített ételek, helyi termékek bemutatását is nyomon követhetik a portán. Ha pedig gasztronómia, akkor itt kell megemlítenünk a nógrádi térség egyik legnagyobb, helyi étkekhez kapcsolódó eseményét, a kazári Laskafesztivált és TócsniParty-t.
A Magtárház ma a település közösségi színtere. A háromszintes épületben a legfelső szinten a Vidékfejlesztési Iroda és a 36 Jó Palóc Közhasznú Egyesület kapott helyet. Ugyanitt több mint 100 darab falvédőből álló kiállítás várja a vendégeket.
Kazári pillanatkép (karancs-medves.info fotó: Drexler Szilárd)
A Kossuth Lajos úton, a Vasaló és Öntvény Múzeumban Bagi András, megyében egyedülálló magángyűjteménye tekinthető meg. Az érdeklődők a faszenes vasalóktól a villanyvasalókig, az öntöttvas képkeretektől a régi szódásüvegekig számtalan kinccsel ismerkedhetnek itt meg. A gyűjtőnek egy másik gyűjteménye is megtekinthető Kazáron: a Hunyadi úton gyufacímkékből és hamutartókból álló tárlatot rendeztek be.
A Mackó Kuckó macikból és babákból álló gyűjteményében a térségben egyedülálló kiállítóhelyen több mint ezer darab maci és baba várja mind a gyerekeket, mind pedig a felnőtteket. Bóné Kovács Márta gyűjtését tekinthetik meg az ide látogatók.
A Palóc Galériában Palócföld népi kézműves kultúráját és annak egyéb megjelenési formáit tárják elénk. A látogató megismerkedhet a népi eszközökkel, játékokkal, bútorokkal, valamint a kazári népviselettel babákon és életnagyságú bábukon keresztül.
A falu életében a XIX. század második felében meghatározó személyiség volt Szabó István tudós pap, író, műfordító – előtte tisztelegve egy emlékszobát alakítottak ki. Szabó István fordította magyarra először Homérosz két nagy eposzát, az Iliászt és az Odüsszeiát. A Magyar Tudományos Akadémia és a Kisfaludy Társaság tagja volt, 1857-1892 között publikált „Kazári pap” néven. Már fiatal korában is nagy dicsérettel írt róla Kazinczy Ferenc. Felújított síremléke a kazári temetőben található.
A kazári múzeumok általában munkanapokon vannak nyitva, de a megtekintéshez érdemes előre bejelentkezni. Ezzel kapcsolatban a település holnapján található további információ.
