A 31,5 méter hosszú, a tornyánál 41 méter magas templomot építése százéves évfordulójának tiszteletére újították fel 1992-ben. Az újraszentelést dr. Paskai László bíboros, esztergomi érsek végezte.
Karancsság „ősrégi temploma” a mostani helyén állt 1889-ig. Az 1688-as Canonica Visitáció már említette, hogy homlokzata előtt magas torony állt, belül egyhajós kiképzéssel, festett toronyzattal és középkori táblás főoltárral rendelkezett. Az 1713-as CanonicaVisitáció szerint a templomnak szentélye volt, szószéke, 3 oltára és 2 harangja. A negyven évvel későbbi már a templom orgonájáról is megemlékezett.
A főoltár képe Szent István királyt ábrázolta, két oldalon Szent László és Szent Imre Árpád-házi királyok szobraival. Az egyik mellékoltár Szűz Mária tiszteletére készült, a másik oltár assisi Szent Ferenc tiszteletére állíttatott. 1813-ban az írások már a templom romos állapotát említették, az utolsó istentiszteletet aztán 1889. július 28-án tartották a már dűlőfélben lévő templomban, melyet a következő évben le is bontottak.
Ekkor befalazva találtak románkori faragványokat: egy Agnus Dei-t, oroszlánfőt, párkányzatokat, románkori ablakokat és ajtókat, valamint feliratos köveket is. Mivel építési okmány nem került elő, ezek teszik valószínűvé, hogy a régi templom a 12. vagy a 13. században épült. A bontás során a hegy magasságából egy ölnyit lefaragtak, hogy nagyobb teret nyerjenek. A földmunkák közben több sírra bukkantak, ahonnan különböző leletek (gyűrűk, keresztek, üveggyöngyök, zabla, török sarkantyú és régi pénzérmék) kerültek elő.
Az új templom építésére 1890. április 20-án kezdődött meg a gyűjtés. Két hét alatt 3062 forint gyűlt össze rá. A neogótikus stílusban felépített templomot 1892-re építették fel.
Fa sírkeresztek és sírkövek a templom körüli temetőben
A domb tetején álló templom körül található a helyi temető. Evangélikus részében a Kubinyi család néhány lépcsőfokkal megemelt, három oldalán kőfallal, negyediken vasráccsal kerített sírkertje: öt darab 19. századi sírkő. Közülük kettő íves záródású, vésett díszítéssel, 1819, 1864 halálozási évszámmal, három pedig obeliszk, 1840, 1853 és 1873 halálozási évszámmal. A katolikus részben, a templom főbejáratához vezető út mentén fa fejfák: a sírtáblából vagy az afölötti szívből kinövő, háromkaréjos szárvégződésű keresztek. A temetőben található egy keletelt templom is, melyet 1892-ben emeltek a lebontott, középkori egyház helyén. Berendezése a 19. század végéről való, az épület falában faragott, feliratos kövek találhatóak a régi templomból.
Nepomuki Szent János – kápolna
A Mikszáth Kálmán úton egy 1769-es, adományokból épült barokk kápolna is áll. A hagyomány szerint Zách Felícián a község határában állott egykori várának köveiből épült. A Nepomuki Szent Jánosról elnevezett kápolnát a névadó szobra díszíti. A kápolna 1767-ben épült Szily János plébános idejében, a Bosnyáki Vár (kastély) törmelékeiből, azzal a céllal, hogy itt szolgáltassák ki a keresztség szentségét, itt őrizzék a betegek szent útravalóját és hétköznapokon itt mutassák be a szentmisét. A szabadon álló, kisméretű, oromfalas kápolna egy egyhajós, torony nélküli építmény. A barokk főbejárat fölött a homlokzaton a szentről megemlékező latin nyelvű felirat, ún. kronogrammaolvasható, melynek külön érdekessége, hogy ha a kiemelt betűket római számnak tekintve összeadjuk, megkapjuk a kápolna építésének évét: 1767-et.
