A felvidéki Ragyolc melletti Monosza (Monosa) tűzhányójából, salakkúpjából egykor hosszabb lávaár ömlött ki.
A mintegy 4 kilométer hosszú ár egy északnyugat-délkelet irányú ősvölgybe zúdult bele és csak a Béna falu felett ért véget. A lávaár középső részén két kisebb nyúlványt is megfigyelhetünk, amelyek valószínűleg mellékvölgyekbe nyomuló lávából maradtak vissza. A bazalt kora a vizsgálatok szerint 4,7 – 4,8 millió év. Az említett lávaár végét a csomai kőbánya tárja fel látványosan.
Monoszai látkép (karancs-medves.info fotó: Micsuda András)
A Monosza oldalában is volt egykor kőbánya, melyet közvetlenül a bénai hegygerinc alatt nyitottak 1939-ben, mintegy másfél kilométer távolságra a hegy csúcsától északnyugatra. Az útburkolati kockákat, macskaköveket lovas szekerekkel szállították a füleki vasútállomásra – olvashatjuk a Karancs-Medves és a Cseres-hegység területét bemutató monográfiában.
