A Medves-vidék déli részén, Nemti község határában emelkedik a legkarakteresebb képződményéről Leány-kőnek nevezett hegy.

A Leány-kő sajátos formájú kőgombája egy 50 méteres hosszúságú függőleges homokkőfal előterében, egy igen meredek lejtő felső harmadában emelkedik. A pados kifejlődésű homokkő (Pétervásárai Homokkő Formáció) kötőanyaga túlnyomórészt karbonátos. A magasabb karbonáttartalmú, jobban összecementált rétegek az erózióval szemben ellenállóbbak, így a válogató lepusztítás kipreparálja azokat.

A lejtő irányában mintegy 6–6,5 méter magas homokkőoszlop kialakításában bizonyára szerepet játszott a szárazabb időszakok szélmarása és a jégkorszakok kifagyásos aprózódása is. Ez hazánk egyetlen önmagában álló, homokkő anyagú kőgombája.

Tábla a Bánya-tetőn (karancs-medves.info fotó: Kéri István)

Tábla a Bánya-tetőn (karancs-medves.info fotó: Kéri István)

A Leány-kő bizarr alakja a helyi lakosság fantáziáját is megmozgatta. A kőgombában a népi képzelőerő – a vastag „törzs”, felette az elkeskenyedő „nyak”, tetején a hatalmas „fej”, oldalán a különböző nézőpontokból megfigyelhető „vállak” alapján – megkövesült lányalakot vélt felismerni.

A sziklaképződmény és környezete nem áll természetvédelmi oltalom alatt. Tudományos jelentősége alapján jogi védelmet érdemelne.

A kővé vált leány

„Elment az ember a Lyány-kőhöz kaszálni, mer’ van ottan kaszálóhely. Aztán az apjának vitt enni, aztán az útón éhes vót a lyány, hogy megette az ebédet. Azt kérdezte lyányát, ’nem hoztál ebédet?’. Asszongya, hogy nem. Aszongya ’megetted!’. ’Kőé változzak, hogyha megettem!’. Aztán a lyány meg kőé’ változott, azé’ híjják azt a nagy követ, kősziklát Lyány-kőnek” – írja a kőhöz kapcsolódó mondát a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság által kiadott Bábakalács Füzetek 10. része, mely a Mátraerdő területén található jeles köveket, regélő helyeket lajstromozza.

Megközelítés

A 23-as út mellett, Nemti település keleti végén található Túra Panzió parkolójában vagy környékén érdemes leparkolnunk. Innen mintegy másfél kilométeres gyaloglással és közel 150 méternyi szintkülönbség leküzdésével juthatunk fel a Leány-kőhöz. Először a zöld sáv jelzést kell követnünk, majd ezen egy rövid lejtőzést követően jobb kézre kereshetjük a közvetlenül a kőhöz elvezető zöld háromszög jelzést. Kitaposott utat, ösvényt ne keressünk, a jelzés a fák között szlalomozva mutatja a helyes irányt. A Leány-kő közvetlen környezetében igen morzsalékos a talaj, emellett meredek a domboldal – megközelítése fokozott óvatosságot igényel!

Kilátás a Bánya-tetőről (karancs-medves.info fotó: Kéri István)

Kilátás a Bánya-tetőről (karancs-medves.info fotó: Kéri István)

Itt jegyezzük meg, hogy egy másik csúcsjelzés is található az úton, melyen haladunk. A felfelé haladás közben bal kézre elinduló, bányatetőre vezető néhány száz méteres utat is érdemes bejárnunk. A tetőn található kilátópontról 180 fokos panoráma tárul elénk, melyet nyugat felé a Cserhát lankái, keletre a Bél-kő és a Bükk zárnak.

Több túrakalauz is azt írja, hogy a településről a célpontunk felé vezető keskeny, rossz minőségű, egykori aszfaltúton fel lehet kapaszkodni személyautóval is. Ez azonban erősen időjárásfüggő!

 

Kiemelt fotók: A különleges formájú Leány-kő (karancs-medves.info fotók: Kéri István)