A háromlyukú, 40 méter hosszú és 7 méter széles kőhíd a falu határában a Bér-patak felett 1833-ban épült. A pillérek és a hídkorlát fedlapjai vörös homokkőből készültek. Legutóbb 1930-ban újították fel, 1962 óta műemlék. A mai kőhíd helyén, évszázadokon át fahíd állt.
Héhalom a 15. században az Aszód-Fülek észak-déli megyei kereskedelmi útvonal patakok feletti átkelőjénél fontos vámhely lett, ráadásul innen ágazott el az út az uradalom központja, Buják vára felé is. Ezt a szerepét a török kiverése után is megőrizte.
A településtől délre, a Bér-patak felett átívelő, terméskőből épült, mellvédes, háromnyílású híd, mely a közepe felé mindkét oldalról emelkedik. Ezt az emelkedést követi a híd egyenes mellvédje. A középső nyílás záradéka a két szélsőé fölé emelkedik. A déli mellvédfal egyik fedkövén bevésett évszám: 1833. Boltozatai 7,4; 9,2; illetve 7,4 méteresek, kevéssel térnek el a 4; 5; 4 öltől (a pontos ölméret 7,59, illetve 9,48 méter lenne). Valószínűsítik, hogy a pilléreket építés közben „vették vastagabbra”.
Építését Nógrád megye közgyűlésének határozatára 1829-ben kezdték, de csak 1833-ban készült el. 1930-ban helyreállították. A hídon közúti forgalom lassan már negyedszázada nincs, így léte és fennmaradása is veszélybe került eredeti funkciójának megszűnésével.
A háromnyílású műemlék kőhidat a Nógrád Megye Önkormányzata által összefogott helyi értékek, a Nógrádikumok közé is beválogatták már.