A máig jelentős magyar lakossággal rendelkező felvidéki Fülek városa és környéke a Cseres – hegység területén, a völgyszerű, ritkaerdős jellegű Füleki-árokban fekszik.
A terület tengerszint feletti magassága 185 és 350 méter között váltakozik. Sík és dombos felületét középharmadkori homokkő és agyag képezi, melyekből délkeleten harmadkori bazaltok sávja emelkedik ki. A város talaját alsó miocén kori üledékek alkotják, melyek vastagsága 80 és 130 méter közötti. Fülek környékén a következő ásványi anyagok találhatók: öntödei homok, salakos láva, andezit, bazalt, téglaagyag, barnaszén. A város környékének geológiai kialakulása nagyon összetett volt, több fejlődési szakaszon ment keresztül. Többször változtak azok az időszakok, amikor ezt a területet tengervíz, majd édesvíz borította, és élénk volt a vulkanikus tevékenység is.
Fülek városa napjainkban (karancs-medves.info fotó: Drexler Szilárd)
Neve a régi magyar File személynévből ered, de nevének több közszájon forgó magyarázata is létezik. Bél Mátyás szerint egy Filek nevű pásztorról és a Füles nevű kincset találó kutyáról, más monda szerint várának építtetőjéről, Fulkóról nevezték el. Egy másik legenda szerint Fulko lovag építtette, mint védelmi létesítményt. Történészek a kelta fulak (vagyis rejtekhely) szóból, illetve az ókori Philecia névből magyarázzák. Utóbbi egy 150 körül rajzolt térképen szerepel. A régészeti leletek tanúsága szerint a vár környéke már a történelem előtti időkben is lakott volt.
Fülek vára
A Cseres-hegység Tájvédelmi Körzet szélén, Szlovákia legfiatalabb tűzhányóinak vidékén áll az ország egyik legrégibb kővára, Fülek vára, melyet valószínűleg a Kacsics nemzetség épített. Első írásos emlékében (1242) Füleket azon 17 vár között említik, melyekbe a magyar nemesség be tudott húzódni a tatárok elől. Első ismert tulajdonosa Fulkórablólovag volt, akit 1246-ban „mezítelenül” vívandó lovagi viadalra ítéltek és megfosztottak birtokaitól. A 14. században birtokosai között találjuk Trencséni Csák Mátét, várnagyai azonban ebben a században rendre Borsod és Gömör ispánjai voltak.
A vár széles körű modernizációját Bebek Ferenc hajtotta végre, éppen ezért viseli ma nevét a várrom meghatározó épülete, a reneszánsz, ötszögű, emeletes ágyútorony. Szolgált itt az ő idejében egy, a forrásokban Aethiops néven emlegetett szolga, aki felfigyelt a fellegvárban egy őrizetlen ablakra, mely szemétledobásra szolgált. Figyelmeztette a szécsényi Hamza béget, hogy ezen keresztül a vár könnyen bevehető. Tervét 1554-ben a török véghez is vitte, a vár így 39 évre a Oszmán Birodalom legészakibb szandzsákjának központja, a település pedig a Szlovákia területén az egyedüli ilyen szintű közigazgatási székhely lett.
A 17. század első felében itt tartotta nemesi közgyűléseit három környező vármegye is. A vár kapitányai a magyar történelem ismert alakjai Bosnyák Tamás, Wesselényi Ferenc és II. Koháry István voltak. 1682-ben a szultán budai Ibrahim pasát Apafy Mihály erdélyi fejedelemmel és Thököly Imre kuruc vezérrel küldte Fülek ellen. Az erődítmény végromlását a pasa parancsára megkezdett gyújtogatás, a városfal és a bástyák lerombolása okozta. Fülek alatt a szultán felkínálta Thökölynek a magyar királyi koronát, ő azonban csak a Felső-Magyarország fejedelme címet fogadta el.
Fülek vára (karancs-medves.info fotó: Drexler Szilárd)
2008 augusztusában nyílt meg az ötemeletes reneszánsz ágyútorony – az úgynevezett Bebek-torony – alsó három szintjén a Füleki Vármúzeum állandó kiállítása. A látogatókat a város és a vár történetével, valamint Fülek környékének legértékesebb régészeti leleteivel (Perse, Várgede, Ragyolc) ismerteti meg.
1999-ben a város a Cseres-hegység Tájvédelmi Körzet közreműködésével megnyitott a várban egy tanösvényt, amely nemcsak a vár történelmét, hanem a várhegy figyelemreméltó geológiai múltját is feltárja látogatói előtt. Az azóta megalakult Novohrad – Nógrád Geopark néhány éve felújította a tanösvény táblarendszerét, így immáron magyarul, szlovákul és angolul is olvasható ezek tartalma.
Látogatás
Füleket Magyarországról jellemzően Salgótarján felől közelíthetjük meg. A Kelet-nógrádi 21-es főút határon túli folytatásán, a szlovákiai 71-es úton érhetjük el, az országhatártól 15 percnyi autóutat követően.
Sajnos a vasúti kishatárforgalom Somoskőújfalu és Fülek között több éve megszűnt. Salgótarján 11-es jelzésű helyi járatai közlekednek az országhatárhoz, ahol azt gyalogolva átlépve tudunk igénybe venni a túloldalon található benzinkút mellől induló szlovák távolsági járatokat Fülek és Losonc felé.
További információkért érdemes felkeresnünk a füleki turisztikai szolgáltatásokat egy helyen bemutató Füleki Vármúzeum honlapját.
