Az idei évben a magnetit az év ásványa, így a szakmai szervezetek erre irányítanak fokozott figyelmet.

A Magyarhoni Földtani Társulat 2015-től bocsátja közönségszavazásra, hogy mely ásványt népszerűsítse a következő évben. Az idei év ásványa kémiailag a vas oxidja, elméleti vastartalma több mint 70 százalék, ezért a legfontosabb vasércásványként a minőségi acélgyártás legkiválóbb nyersanyaga. Gyakori, hogy a magnetit a vas mellett jelentős mennyiségű titánt is tartalmaz, ami szintén fontos kohászati alapanyag.

Magyarországon bányászatra alkalmas méretű előfordulása nem ismert. A Geometodika.hu cikke szerint hazai lelőhelyei közül a legismertebbek a Vas megyei Írott-kőn, Felsőcsatáron, Vaskeresztesen, illetve a Balaton-felvidéken találhatóak. Fontos lelőhelyként tartják számon továbbá a Velencei-hegységet, Nagybörzsönyt, Szarvaskőt, Recsket és Rudabányát.

A magmás kőzetekben kis mennyiségű, de állandó kőzetalkotóként, úgynevezett járulékos elegyrészként gyakori ásvány. A magnetit egy természetes mágnes, a Földön ismert ásványok között a legerősebben mágneses tulajdonságú. Ez a különleges jellemző segíti a meghatározását: hozzátapad a mágneshez; sőt, nagyobb tömege maga is mágnesként viselkedik, azaz képes magához vonzani kisebb vasdarabokat vagy elmozdítani az iránytűt.

Utóbbi figyelhető meg a Rónabánya feletti Szilvás-kő hasadékrendszerének északkeleti falán is, ahol, ha szorosan a tufafal előtt elhúzzuk az iránytűt, a műszer hirtelen összevissza mutatja az északi irányt.

Ennek magyarázata az, hogy itt a vulkáni törmelékes kőzetben a rendesnél nagyobb mennyiségű magnetit található.

Bazaltformák és konzekvenciabarlangok Szilvás-kőn

Szilvás-kő érdekességeit Rónabányáról indulva fedezhetjük fel, a 626 méter magas csúccsal bíró hegyvonulat a Salgó hasadékvulkánjához hasonló bazaltos vulkáni működés során keletkezett.

 

Kiemelt fotó: Szilvás-kő hasadékrendszerének jelentős része csak engedéllyel és kísérettel látogatható (karancs-medves.info fotó: Drexler Szilárd)