Hogy mi teszi olyan érdekessé ezt a helyet? Itt található Magyarország, illetve a Kárpát-medence őstörténetének egyik fontos emléke, a Mátra vulkanikus kőzetanyagának heves kitörései által felszínre került és szép sziklateraszok formájában előbukkanó taridácittufa. Nem véletlenül került bele a helyszín tehát Novohrad – Nógrád Geopark értékeinek lajstromába sem.
Aki gyakran jár a Csevice-völgyben, az a kőbánya környékén időről időre népes egyetemista csapatokkal találkozhat. A földtant is tanító egyetemek geológus hallgatói ugyanis tanulmányaik során – több más nógrádi helyszín mellett – legalább egyszer meglátogatják a tari Fehérkő-bányát, illetve a vele szemben levő andezit- (vaskő-) bányát – és ha már itt vannak, a csevice-forrásokat is.
A Tari Dácittufa Formáció lényeges időrétegtani határ, a miocén kárpáti korszakát zárja. A dácittufát létrehozó vulkán kitörési centruma a bánya közelében feltételezhető, mivel itt a legvastagabb (135 méter) a formáció. Látványos, függőleges falaiban jól követhető a két bányaművelési módok időbeli változása: a felső szinten vésés-feszítés, alatta fűrészelés nyomait fedezhetjük fel. Egertől Miskolcig gyakran alkalmazták a legkülönbözőbb építkezéseknél, valamint útjelző kövek vagy éppen keresztek készítésére, de Taron és a környező községekben falazó tömbkőként is használták, mivel a kőzet kis térfogatsúlya miatt jó hő- és hangszigetelő is.
A bányát – a fejtés esetenként igen nagy termelési vesztesége miatt – bezárták. Két jól járható része van, a felső szinten függőleges, csaknem sima falak vannak, a bányászat nyomaival. Az alsó szint fölé magasodó kőzetfal szinte érintetlen. A messziről is jól látható, néhol vakítóan fehér bánya környékén szép természetes tufaformákat is lehet látni.
Látogatás
A terület jelenleg szabadon látogatható. Elérhetjük Tar településről indulva egy, a Tar Lőrinc várát, a csevice-forrásokat és a fenyvespusztai Dr. Tuzson János Arborétumot felfűző, részint körtúra során is.