Sámsonháza és Márkháza között, a Kis-Zagyva-völgye fölött húzódik a Buda-hegy tanösvénye.

A Buda-hegyi szelvény felső szakaszán az egykori tengerben leülepedett, de a part közvetlen közelében képződött üledékeket tanulmányozhatunk. Az ősmaradványokban igen gazdag mészkövek annak a zátonynak a részét képezték, mely elválasztotta a nyílt tengert a partmenti lagúnától.

A Buda-hegy tanösvénye (karancs-medves.info fotó: Kéri István)

A Buda-hegy tanösvénye (karancs-medves.info fotó: Kéri István)

A legfelső szakaszon olyan kőzetek is megtalálhatóak a felszínen, melyek az egykori, 14 millió éves lagúnában rakódtak le, a szárazföld és a zátony között. Ebbe a lagúnába a szárazföld felől a folyók nagy mennyiségben hordták bele szárazföldi puhatestűek héjait. Sőt, még az egykori szárazföldi gerincesek csontmaradványait is nagy mennyiségben tartalmazza ez a terület. Az itt talált krokodilfogak Sámsonháza leghíresebb ősmaradványai.

A Buda-hegyre egyenesen felfutó úton, a rétegsor alján olyan meszes homokkő található a lábunk alatt, mely az egykori tengerparttól viszonylag messze rakódott le. Igen nagy mennyiségben tartalmazza az egykori tengerben élt kagylók lenyomatait.

Buda-hegy (karancs-medves.info fotó: Kéri István)

Buda-hegy (karancs-medves.info fotó: Kéri István)

A Buda-hegybe mélyülő, nehezen járható Oszkoruzsa-árok szelvényében puha, kovaföldes anyag tartalmaz ősgerinces csontmaradványokat, 14 millió évvel ezelőttről. A Pásztói Múzeum többször szervezett ide őslénytani kutatótáborokat, amelyek során középiskolás fiatalok segítségével 3 tonnányi mintaanyagot gyűjtöttek be.

Látogatás

A tanösvényt és a Buda-hegy területét Sámsonháza felől érdemes megközelítenünk. Amennyiben gépjárművel érkezünk, autónkat a Sámsonháza északi határában található földtani alapszelvény alatt kialakított parkolóban érdemes hagynunk.

 

Kiemelt fotó: Buda-hegy (karancs-medves.info fotó: Kéri István)