A vulkáni kürtőkitöltés és a bazaltláva-folyások egymásra településének iskolapéldája tárul a szemünk elé, egyben a magyar történelmi múlt is megelevenedik előttünk. A Novohrad – Nógrád Geopark központi területén járunk: a Salgó és a Kis-Salgó (Boszorkány-kő) csúcsain, Salgótarján felett.
A kúpszerű hegyeket és lapos fennsíkokat létrehozó bazaltvulkánok több szakaszban, eltérő jelleggel működtek. A nyugodtabb, lávakőzetet létrehozó működés mellett jellemzők voltak a robbanásos kitörések is, mivel a forró magma gyakran került érintkezésbe a felszínt borító idősebb kőzetek, így például az “alsó-riolittufa” és a “glaukonitos homokkő” víztartalmával. A forró tűzesőként visszahulló poranyagból bazalttufa keletkezett. A tufában a vulkáni bombák mellett gyakoriak az idősebb kőzetek zárványai is, amelyeket a felszínre törő magma ragadott magával a mélyből. Erről a helyszínen a várba vezető út mentén elhelyezett információs táblák is mesélnek nekünk.
Kilátás a Boszorkány-kőről (karancs-medves.info fotó: Drexler Szilárd)
A vulkáni kúpok egy része hasadékok mentén jött létre, mint például a Salgó és a Kis-Salgó (Boszorkány-kő) vonulata. A kitörések megszűnte óta eltelt néhány millió év alatt a különböző keménységű kőzetek a külső erők – elsősorban a víz, a szél és a fagy – tevékenysége következtében eltérő mértékben pusztultak. A válogató lepusztítás révén nagyobb mértékben letarolt laza üledékekből és tufákkal szemben a kemény bazaltok megmaradtak. Utóbbiak egykoron gyakran a mélybeli magmakamrákat a kráterekkel összekötő kürtőket töltötték ki. Az így létrejött vulkáni kürtőkitöltések egyik legjellegzetesebb hazai példája a Salgó.
A Salgóbányától nyugatra emelkedő, a középkori Salgó várát hátán hordozó, kúp formájú, 625 méter magas Salgó legszembetűnőbb földtani jelensége a hegyet felépítő bazalt függőleges, oszlopos, „zsákos” megjelenése. A várudvarba való belépéskor ez egyből szembetűnik. Az 5,3 millió évvel ezelőtti, nagyerejű kitörések két szakasza közül az elsőben izzó kőzetdarabokból és vulkáni hamuból, valamint az áttört és felszínre hozott idősebb kőzetek (homokkő, tarkaagyag, riolittufa) törmelékéből álló, gyűrűszerű sánc alakult ki, közepén a vulkáni kráterrel. Ebbe nyomult bele és ezt töltötte ki az izzó bazaltos láva a második kitörési szakaszban, amelynek kihűlése során keletkeztek a vaskos, függőlegesen álló vagy enyhén hajlott bazaltoszlopok. Az erózió eredményeként a könnyen málló vulkáni törmelékanyag később lepusztult a vulkán pereméről, aminek következtében láthatóvá vált a ma is kitűnően tanulmányozható vulkáni kürtőkitöltés.
Az első szakasz vulkáni törmelékes kőzetekből és a bazaltláva-folyások egymásra településéből kialakult rétegvulkáni felépítménye a Kis-Salgó (Boszorkány-kő) geológiai tanösvényén követhető nyomon, míg a második szakaszban létrejött bazaltoszlopok a Salgó-hegyen csodálhatók meg. Mindkét irányban a Novohrad – Nógrád Geopark információs táblái segítenek megérteni a millió évekkel ezelőtti folyamatokat.
Fekete kökörcsin a Kis-Salgón (karancs-medves.info fotó: Kéri István)
A 575 méter magas Kis-Salgón találkozhatunk a legtöbb kőzetváltozattal. A tetőszintben a hasadékkitöltő bazaltnak nagyon látványos lemezes-pados elválásai figyelhetők meg, helyenként erősen hajlott, ív alakú formában. A Kis-Salgón jól megfigyelhető a bazalt egy sajátos jelensége, az ún. “kukoricacsövesedés” is. A “ragyás” kőzet a kristályosodás során és a nagy hőingadozás következtében fellépő feszültségek hatására keletkezett, ami a gömbcentrikus kristályosodási magok kis golyó alakú darabok formájában történő lepattogzását eredményezte. Az apró gömbök murvaként borítják a felszínt.
Megközelítés
A terület a Karancs-Medves vidékének leglátogatottabb vidéke. A szélrózsa minden irányából tartanak a Salgó és a Kis-Salgó irányába a gyalogos és hegyikerékpáros turistajelzések. Az autóbuszos kirándulások csoportjai leggyakrabban Salgóbányáról kapaszkodnak fel Salgó várába és/vagy a Boszorkány-kőre. Mindkét irányban tanösvények és információs táblák sora segíti a földtani folyamatok könnyebb megértését, illetve a vár történetének megismerését. A csúcsok közötti „Két-vár-köze” elnevezésű pihenőhely és Eresztvény között erdei tornapálya húzódik. A csúcsok környékét természetesen felfűzik útvonalukban a nagy hagyományú Karancs-Medves teljesítménytúrák távjai is. Salgó várának nincs állandó kivilágítása, de a Medvesi Fotós Maraton programjain ezt rendszerint akkumulátoros lámpák segítségével orvosolják a szervezők annak érdekében, hogy a gyenge fény mellett a lehető legszebb éjszakai felvételek készülhessenek el. Meleg nyári éjszakákon is kedvelt célpont Salgó vára és a Boszorkány-kő, ahonnan minimális fényszennyezés mellett élvezhető a Tejútrendszer vagy éppen a Perseidák-meteorraj látványa.
