A nógrádi “Grand Canyon”-ként is emlegetett természetvédelmi területet Nógrádszakál községtől északra találjuk ott, ahol az Ipoly, a közút és a vasút a legközelebb szorulnak egymáshoz. Eligazodásunkat segíti az Ipoly Erdő Zrt. által a közút mellé kihelyezett információs tábla, amely a védett területről ad részletes leírást.
Túrázó a Páris-patak völgyénél (karancs-medves.info fotó: Drexler Szilárd)
A terület Litke és Nógrádszakál között emelkedő andezittakaró része, amely valamikor az Osztrovszki-hegységhez tartozott. Hosszú évmilliók során az Ipoly “fűrészelte le” a hegység délkeleti nyúlványáról. A Páris-patak (a néveredet nem egyértelműen tisztázott) igazából nem is patak, mert nincs állandó vízfolyás a medrében.
Ez a nógrádi “Grand Canyon” az év nagy részében teljesen száraz. Csapadékos időben és hóolvadáskor viszont szép vízesések képződnek a 15-20 méter mély, szinte függőleges falú völgyben. Feltehetően egy nagyobb folyam tengerparti deltatorkolatánál halmozódott fel az a hatalmas mennyiségű üledék, amelybe a Páris-patak egyre jobban bevágja medrét. A kavicsos, homokos üledék gyengén keresztrétegzett, helyenként tufás márga vagy riolittufa-, tufitrétegek települnek benne, melyek igen szép levéllenyomatokat őriznek.
Nógrádszakáli látkép (karancs-medves.info fotó: Drexler Szilárd)
A völgy más részein sok vörös színben játszó, opálosodott hatalmas fatörzs került a felszínre. A folyami üledékből több helyen nagyméretű vulkáni andezit és mélységi gránittömbök preparálódtak ki, helyenként pedig erősen összecementálódott konglomerátumok válnak le a meredek falból. Ezek a vízmosásban sorakozó, több tonna súlyú kőzettömbök a hajdani folyam vizének roppant erejére engednek következtetni.
Fatözsbarlangok a szomszédban
Nemrégiben a Páris-patak völgyének közelében lelték fel Magyarország első fatörzsbarlangjait, melyek világviszonylatban is kuriózumnak számítanak. A vulkáni kitörések megszűnte után lerakódott vulkáni üledékes anyagba (konglomerátumba) növényi részek és fatörzsek ágyazódtak be. Az addig tavi környezetben lévő vulkáni üledékes réteg és a külső erők hatására a forró anyagban el nem égett fatörzsek korhadásnak indultak, a helyükön idővel üregek maradtak, amelyek a völgy fejlődésével és mélyülésével kerültek a felszínre. Az üregek lényegében a vulkáni üledékes kőzetbe beágyazódott fatörzsek lenyomatai, innen ered a lenyomatbarlang elnevezés is.
Információs tábla a völgynél (karancs-medves.info fotó: Kéri István)
Látogatás
A Páris-patak völgye minden évszakban látogatható (leglátványosabb talán a tavaszi időszakban). Néhány éve az Ipoly Erdő Zrt. és a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság beruházásban fogadóépületként egy esőbeállót, továbbá több információs táblát helyeztek el a völgyben. Bejárása során a gránittömbök, a kidőlt fák és az omlásveszély miatt elővigyázatosnak kell lennünk. Nagy távolságokra nem kell felkészülni, de az előbb említettek miatt a völgy bejárása a néhány száz méteres összesített hosszához képest hosszadalmasabb lehet.
