A régebbi falurésztől, Német-Zabartól keletre, a Tarna-patak mellett elterülő rét közepén, kismértékben kiemelkedő dombon épült a templom. Eredetileg a 13. században, román stílusban, majd a 15. században csúcsíves stílusban átépítették.

1805-ben a plébániát újból felállították és a templomot is helyreállították. A 20. században a megnövekedett lakosságnak a templom kicsinek bizonyult, így 1932-ben a felújítás során megnagyobbították és kőtornyot építettek mellé.

A dongaboltozatos szentélyben két románkori tölcséres ablak, a jobboldali régi templomhajó falsíkján csúcsíves ablak és a befalazott 15. századi kő kapukeret tűnik ki. Keresztelő kútja is műkőből készült, benne a szenteltvíztartó, melynek fedele vörösréz. Az örökmécses és a sekrestye ajtónál lévő csengő és tartója színvonalas ötvös munka. A csengő peremének külső részén cirill betűs szöveg található.

A két oldalfalsíkon öt magyar szent állóképe látható. A freskókat a mezőkövesdi Takács templomfestő pár készítette.

Tornyát az 1932-es bővítése során építették, négyzetes alapú, nyolcszögletes, magas gúlasíkban végződik, vöröslemez borítású. A templom műemlék, a Magyarok Nagyasszonya tiszteletére szentelték fel. A legújabb felújítása az 1980-as években történt a Műemlék Felügyelőség irányításával. A millennium tiszteletére 2000-ben teljes belső felújítást vittek véghez, 2011-ben felújító külső festést kapott.

Az 1300-as években épült zabari római katolikus templomot a Nógrád Megye Önkormányzata által összefogott helyi értékek, a Nógrádikumok közé is beválogatták már.

Hidegrekordok

Az 1300-as években épült templomán kívül Zabar leginkább a hidegről híres. Az idők során mértek itt már -31,9 Celsius-fokot is, de az sem ritka, hogy egy-egy hűvösebb nyári nap reggelén fagypont közelébe süllyed a levegő hőmérséklete. A magyarországi napi hidegrekordok közel hetedét Zabarhoz köthetjük.

 

Kiemelt fotó: A zabari római katolikus templom (karancs-medves.info fotó: Drexler Szilárd)