Mátraverebély-Szentkút Nemzeti Kegyhely

A népi hagyomány szerint 1091-ban vagy 1092-ben Szent László király lova patájának nyomából fakadt a mai szent kút forrása. 1095 és 1195 között történhetett az első testi gyógyulás, amikor a Szűzanya, karján a kis Jézussal, megjelent egy verebélyi néma pásztornak és a mai szent kút forrásvizével meggyógyította. A több évszázados szájhagyományt 1714-ben Lukovics Márton kisterenyei plébános rögzítette írásban.

1210-ben a zarándokok sokasága miatt templomot építettek Mátraverebély faluban, ahonnan körmenetben vonultak a Szentkút völgyében lévő forráshoz. 1258-ban ennek a templomnak már búcsú kiváltsága volt. A zarándokhely az 1400-as évektől a legnagyobb búcsújáróhelyeknek adott kiváltságokkal rendelkezett. 1700-ban XI. Kelemen pápa kivizsgáltatott néhány Szentkúton történt csodás gyógyulást és azok valódiságát elfogadta.

1705-ben épült fel Szentkúton az első kőkápolna. Almásy János Szentkúton nyert rendkívüli gyógyulásáért hálából, Bellágh Ádám Antal szentkúti remete pap segítségével, 1758-tól 1763-ig felépítette a mai kegytemplomot és mellé egy kolostort. 1970-ben VI. Pál pápa a kegytemplomot „basilica minor” címmel tüntette ki.

A kegyhelyet hosszú időn át ciszterci szerzetesek látták el, a török idők óta azonban a ferencesek is részt vettek a búcsúscsoportok vezetésében, lelkipásztori szolgálatukban.1772-től már ők a szentkúti kolostor lakói, végleges letelepedésükre azonban csak a 19. században került sor.A kegyhely a jozefinizmus hatása miatt csak az 1920-as években virágzott fel újra, a fejlődést azonban a kommunizmus megakadályozta. 1950-ben a diktatúra elűzte a ferenceseket, államosította és szociális otthonná alakította a kolostort.

A Szentkúti Nagyboldogasszony Bazilika (karancs-medves.info fotó: Kéri István)

A Kisebb Testvérek 1989-ben tértek vissza a zarándokhelyre. Akkor újult meg a templomkülső és vásárolták vissza egykori földjeiket, hogy a későbbi fejlesztések alapját megteremtsék. A ’90-es évek elejétől fogva fokozatosan megerősödött a gyalogos zarándoklatok hagyománya.

2006-ban, a Nagyboldogasszony búcsún Erdő Péter bíboros, prímás búcsújáróhelyünket, mint Magyarország legjelentősebb búcsújáróhelyét Nemzeti Kegyhellyé nyilvánította. Főbúcsúja a Nagyboldogasszony ünnepéhez legközelebb eső vasárnapon van.

A kegyhely a kommunizmus miatt nem fejlődhetett úgy, mint ahogy Európa más nemzeti zarándokhelyei. Napjainkban azonban már évente mintegy 200 ezer zarándok látogatja a szentélyt. 2016-ban a római Santa Maria Maggiore Bazilika affiliálta a kegyhelyet, ami Magyarországon egyedülálló búcsúkiváltságokat biztosít Szentkút számára.

Mátraverebély-Szentkút Nemzeti Kegyhely (karancs-medves.info fotó: Kéri István)

A megújult kegyhely

2012-ben a Magyarok Nagyasszonya Ferences Rendtartomány által létrehozott FonsSacer belső egyházi jogi személy sikeresen pályázott a szentkúti komplexum vallásturisztikai vonzerővé fejlesztésére, rekonstrukciójára. Ezzel az előző rendszer évtizedeiben háttérbe szorított kegyhely az európai uniós pályázat keretében több mint 2,7 milliárd forintot nyert a teljes kivitelezésre.A műemléki védettségű barokk kegytemplom, a rendház és a templomkert rehabilitációja, a szabadtéri misézőhely liturgikus terének és a szent kút környékének rendezése kiemelt jelentőséggel bírt a fejlesztésben. A pályázatban ezeken kívül még számos egyéb projektelem is helyet kapott, így például egy- és kétágyas zarándokszobák 55 fő részére, hat és tizennégy ágyas zarándokszállások 108 személy befogadására, étterem, fogadóépület kialakítása.

További információ a kegyhely honlapján található.

Kiemelt fotó: A Szentkúti Nagyboldogasszony Bazilika (karancs-medves.info fotó: Kéri István)