A templomdomb melletti emelkedőn áll a Tari család erődített udvarházának romja.
Nyugati falának maradványa viszonylag magasan áll, rajta a földszinti hálóboltozat és az emeleti ablaknyílások fészkeivel. Az udvarház elődjét a 14. század közepén építtette a Rátót nemzetségbeli László bán fia, (Tari) István. A Tari család a 15. század elején építtette fel udvarházát, amelyet 1472-ig használt. Régészeti kutatására 1983-1984 között került sor.
A mellette található katolikus templom nyugati homlokzata elé kissé kiugró barokk, hagymakupolás torony magasodik fölénk. Timpanonos, két-két toszkán jellegű oszlop által tartott előrészen át vezet a tornyon keresztül az út a templomba. A templom északi falához csatlakozik a sekrestye. A szentélyrész háromkaréjos, a hajó csehsüveg-boltozatos, a szentélykaréjok félkupolával fedettek.
Tar Lőrinc udvarháza (karancs-medves.info fotó: Drexler Szilárd)
A hajó északi és déli falán falképek láthatóak, a szentélykaréjok képei a 15. század első negyedéből valóak. A ma szentélynek használt épületrész a 13. század közepén épült. A 14. század végén bővítették, nyugati végén kéthajós térrel. A török időkben megrongálódott, tető nélkül omladozó templomot a 17. században kezdték helyreállítani. 1978-1984 között történt a régészeti kutatás és a műemléki helyreállítás.
A tari udvarházat és a katolikus templomot a Nógrád Megye Önkormányzata által összefogott legfontosabb helyi értékek, a Nógrádikumok közé is beválogatták már.
