Salgótarjántól északkeletre, a Salgóbánya településrész feletti 625 méter magas vulkáni kúpon találjuk Salgó várát. A név jelentése fénylő, ragyogó.
A Salgóbánya és Somoskőújfalu közötti sziklás hegycsúcson épült fel szabálytalan alaprajzon Salgó vára. A felső vár keleti, kiemelkedő végén áll az egykor többszintes torony újonnan lefedett maradványa. Tőle nyugatra húzódik a kezdetben nyitott, majd később teljesen beépült keskeny várudvar. Ennek északi oldalán nyílik a bejárat, amely előtt a ciszternát is befoglaló előépítmény maradványa látható. A felső várat a déli oldal kivételével kifli alakban külső vár övezi. Bejárata a nyugati oldalon nyílik, falai mentén épületmaradványok húzódnak. Északnyugati részén íves torony, délkeleti sarkánál pedig utólagosan épített ötszögletű ágyútorony áll. Az alsóvár ciszternája a keleti fal mellett látható.
Salgó vára (karancs-medves.info fotó: Drexler Szilárd)
Úgy tűnik, hogy kezdetben a falazott udvaron belül nem voltak gazdasági vagy lakóépületek, legalábbis maradványaikat nem találták meg a régészek. A várfal egykori magasságát sem ismerjük és ugyanez vonatkozik a vártoronyra is, melyből csak a legalsó szint falcsonkjai maradtak ránk. A ma látható, tetővel fedett falkoronák már a két világháború között épített kilátóból származnak. Az ásatást vezető régész, Feld István nem tudott biztos magyarázatot adni arra, hogy az udvar felőli, nyugati falban meglévő nagy áttörés egy korai ajtó helye volt-e, vagy egy késő-középkori utólagos átalakítás eredménye. A legtöbb hasonló toronynál a bejárat általában az első emeleten volt.
A legtöbbször börtönnek használt földszinti térbe gyakran csupán a gerendafödémbe vagy a boltozatba vágott nyíláson át lehetett bejutni. A legkorábbi bővítés a torony alatti vízgyűjtő ciszterna lehetett, mely az egyik legfontosabb eleme volt minden hegyi várnak. Nem csak szomjuk enyhítésére gyűjtötték a vizet, legfőbb szerepe a váratlanul fellobbanó tüzek eloltásában volt. Salgón, akár a többi várban a kövön kívül a legfőbb építőanyag a fa volt és a kiszáradt faszerkezet egy pillanat alatt lángra kaphatott és megfelelő mennyiségű víz, illetve jól megszervezett oltás nélkül órák alatt porig éghetett.
Salgó vára (karancs-medves.info fotó: Drexler Szilárd)
Első említését 1341-ből ismerjük. Valószínűleg a Kacsics nemzetség salgói ágának őse, Illés fia Simon vagy az ő fia, Miklós építtette. Utódaik bírták 1460-ig, akiktől a husziták foglalták el. Tőlük visszahódítva először a Szapolyaiaké, majd a Ráskaiaké lett. 1544-től Bebek Ferencé, akitől végül Derencsényi Farkashoz került. 1554-ben a törökök elfoglalták. 1593-ban a visszafoglalás során romba dőlt. Az első, 1938-as feltárás és helyreállítás után, 1981-1983 időszakában, majd az 1990-es évektől folyt régészeti feltárása és az azt követő műemléki helyreállítása.
Csellel vették be a törökök
A hagyomány a vár elvesztését a úgy őrizte meg: „Zagyvai puhasága által jutott az török kézre”. Ugyanis Arszlán, vagy magyarosan mondva Oroszlán, a fehérvári bég a várat el akarta foglalni, de látta, hogy a hegyre ágyúkat felvonultatni elég nehézkes lenne. Cselhez folyamodtak. Kétkerekű faszerkezetekre méretes fatörzseket fektette, melyeket nagy lármázás közepette ökrökkel vontattak fel a hegyre, egyesek szerint a Kis-Salgó csúcsához.
Ezt alátámasztandó magyarul tudó törököket küldött előre, akik által azt üzente a várbelieknek, hogy érkezik a sereg az ágyúkkal, de jobb lesz nekik azt meg nem várni, hogy azok megdördüljenek. Inkább hagyják el a várat békében. Ezen az együgyű Zagyvai megrémülvén, a várat minden erőszak nélkül feladta, és szabadon bocsáttatott.
Salgó vára a távolban, a somoskői vár mögött (karancs-medves.info fotó: Drexler Szilárd)
Látogatás
Salgó vára belépőjegy nélkül, szabadon látogatható. A terület a Karancs-Medves vidékének leglátogatottabb vidéke. A szélrózsa minden irányából tartanak a Salgó és a Kis-Salgó irányába a gyalogos és hegyikerékpáros turistajelzések. Az autóbuszos kirándulások csoportjai leggyakrabban Salgóbányáról kapaszkodnak fel Salgó várába és/vagy a Boszorkány-kőre. Mindkét irányban tanösvények és információs táblák sora segíti a földtani folyamatok könnyebb megértését, illetve a vár történetének megismerését. A csúcsok közötti „Két-vár-köze” elnevezésű pihenőhely és Eresztvény között erdei tornapálya húzódik. A csúcsok környékét természetesen felfűzik útvonalukban a nagy hagyományú Karancs-Medves teljesítménytúrák távjai is. Salgó várának nincs állandó kivilágítása, de a Medvesi Fotós Maraton programjain ezt rendszerint akkumulátoros lámpák segítségével orvosolják a szervezők annak érdekében, hogy a gyenge fény mellett a lehető legszebb éjszakai felvételek készülhessenek el. Meleg nyári éjszakákon is kedvelt célpont Salgó vára és a Boszorkány-kő, ahonnan minimális fényszennyezés mellett élvezhető a Tejútrendszer vagy éppen a Perseidák-meteorraj látványa.
