A koronavírus-járvány miatt rendezvénytilalom és bezárások hatására érezhetően többen fordulnak a természetbeni időtöltés irányába. Nem meglepő módon a legnépszerűbb és legismertebb természeti látnivalók felé veszik az irányt a legtöbben. Mi most éppen ezért olyan helyszíneket ajánlunk, melyek talán kevésbé állnak a figyelem fókuszában, de felkeresésük nem fog csalódást okozni.
#1 – Húsz méterrel a határsáv fölött: a Nagyromhányi-kilátó
Talán még a helyiek közül is sokaknak újdonság, hogy a térségben kanyarog hazánk egyik leghosszabb tanösvénye. A leginkább a határsávon húzódó, mintegy 25 kilométeres tanösvény Sátorosbánya és az ipolytarnóci határ között mintegy félszáz információs táblán keresztül ismerteti meg a térséggel az érdeklődőket. A tanösvény egyik ikonikus pontja a felvidéki területek felé 180 fokos panorámát kínáló Nagyromhányi-kilátó, mely Karancsberény északi vége felől közelíthető meg a legegyszerűbben és leggyorsabban. Az út oda vissza – tempótól függően – 2-3 óra, a szintkülönbség mintegy 250 méter. A határsávra való felkapaszkodáskor érdemes egy 20 méteres kitérőt tenni kelet felé (mielőtt aztán nyugat felé, a kilátó irányába fordulnánk): innen mutatja meg magát igazán, mekkora is a Karancs tömbje.
Húsz méterrel a határsáv fölött: a Nagyromhányi kilátó
A magyar-szlovák határon, a Sátorosbánya és Kalonda között húzódó tanösvényen található a nagyromhányi kilátó. A tanösvény az egyik leghosszabb a térségben: a 24,5 kilométeres útvonalon 45 információs táblán keresztül ismerhető meg a határmenti térség élő- és élettelen természeti környezete. A tanösvényen található az acél- és faszerkezetes, 20 méter magas kilátótorony.
#2 – Medves-fennsík
Legyen az bármilyen típusú ajánló a Karancs-Medves térségét illetően, a Medves-fennsík nem maradhat ki. A magyarországra eső 7 négyzetkilométer talán a koronavírus-járvány közepette is elégséges ahhoz, megtartsuk a másfél méretes távolságot mindenkitől. Tömegközlekedést használva Salgóbányára és Somoskőre a városból ide tartó helyi járatokkal, Rónafalura és Rónabányára a Cered-Zabar-Szilaspogony(-Istenmezeje) felé tartó helyközi autóbuszjáratokkal tudunk feljutni. Autóval érkezve megfelelő parkolóhelyet biztosíthat Salgóbányán a Medves Hotel külső parkolója, Somoskőben a buszforduló, Rónafalun a díszkút környéke, vagy Rónabányán az egykori kocsma előtti parkot övező utcarészek. A lehetőségek igen széles skálán mozognak: ezen pontokról, azaz a fennsík pereméről indulva 2-4 kilométeres köröktől egészen akár a 15-20 kilométeres barangolásig tudunk sétát tenni. Célba vehető a réti kereszt vagy a Mogyorósi-kilátó is, bejárható az állandó tájfutó pálya vagy felkereshető a Magyar-bánya kőparkja.
Medves-fennsík
Az országhatár által kettészelt Medves-fennsík Közép-Európa legnagyobb kiterjedésű bazaltfennsíkja. A bazalttakaró 520-570 méteres tengerszint feletti magasságban, éppen csak hullámzik, így néhány pontján egyenesen alföldi tájkép tárul elénk. Északi része az országhatáron túlnyúlva a szlovákiai Abroncsospusztánál ér véget, délen a Szilvás-kő csúcsai határolják.
#3 – A kishartyáni Kőlyuk-oldal
A megközelítőleg 300 méter hosszú és mintegy 30-40 m magas kőzetfal legmeredekebb részén, valószínűleg egy lazább üledék kimosásával, természetes üreg keletkezett, melyet mesterségesen mélyítettek tovább. A tatár- és törökdúlás idején menedékhelyül szolgált a helyieknek, valamint a 19. század végéig remeteéletet élő szerzetesek is lakták az üregeket. A Kőlyuk-oldalt Kishartyán felől kereshetjük fel legegyszerűbben. A község Sóshartyán felőli végén, a templom alatti információs táblánál több autó számára is elegendő parkolóhely található. Innen negyed órányi sétával kereshetjük fel a Kőlyuk-oldalt egy szintkülönbség nélküli földúton.
Kőlyuk-oldal
Kishartyánban, a faluközpontban Nógrádmegyer felé kell letérnünk a 22-es főútról. A határában, a temető mellett vezető bekötőúton, a Kővölgyben kell folytatnunk az utunkat a Kőlyuk-oldalhoz, ahova a termelőszövetkezeti major portalanított útja vezet el minket a védett geológiai értékhez. A Kőlyuk-oldal földtani alapszelvénye természeti emlék.
#4 – Bazaltformák és konzekvenciabarlangok Szilvás-kőn
A Karancs-Medves térségének hegyvonulata meglepetésekkel teli barlangrendszerrel és tanösvényekkel várja a látogatókat. Szilvás-kő érdekességeit legegyszerűbben Rónabányáról indulva fedezhetjük fel, de a kijelölt turistautakról ne térjünk le! Szilvás-kőt keresztül-kasul bejárhatjuk, de nagyjából 2-3 órás sétával számolhatunk, benne egy jelentősebb “hegymászással” is – amennyiben szeretnénk megcsodálni a Heves-borsodi-dombság felé nyíló panorámát.
Bazaltformák és konzekvenciabarlangok Szilvás-kőn
A Karancs-Medves térségének hegyvonulata meglepetésekkel teli barlangrendszerrel és tanösvényekkel várja a látogatókat. Szilvás-kő érdekességeit Rónabányáról indulva fedezhetjük fel. A közigazgatásilag Salgótarjánhoz tartozó Rónabányát délkeletről szegélyező, 626 méter magas hegyvonulat a Salgó hasadékvulkánjához hasonló bazaltos vulkáni működés során keletkezett.
#5 – Csúcs a város felett: a Pécskő
A Pécskő egy Salgótarján fölé emelkedő, 544 méteres hegy. A történelmi idők során megtelepedett itt a rézkor embere, később kisebb erődítményt is építettek rá, majd ismeretlen korban kaptárfülkéket véstek a 10 métert meghaladó, függőlegesen meredező északi falába. Felkeresése legegyszerűbben a somlyói üdülőterület, pontosabban a Pécskő-Szilvás felől lehetséges. Miután a helyenként meglehetősen rossz minőségű aszfaltúton felkapaszkodtunk ide, a “körforgalomtól” fél órás sétával; rövid, de meredek emelkedő leküzdésével kapaszkodhatunk fel a Pécskőre. Közvetlenül a csúcsra morzsalékos ösvény visz fel bennünket, érdemes fokozottan odafigyelni lépteinkre.
Csúcs a város felett: a Pécskő
A Pécskő egy Salgótarján fölé emelkedő, 544 méteres hegy. A történelmi idők során megtelepedett itt a rézkor embere, később kisebb erődítményt is építettek rá, majd ismeretlen korban kaptárfülkéket véstek a 10 métert meghaladó, függőlegesen meredező északi falába.
