Egy különleges, andezit falban kialakult barlangot fedeztek fel a közelmúltban a Novohrad-Nógrád Geopark geológusai. Eddig semmilyen szakirodalomban vagy egyéb leírásban sem szerepelt a nemzeti kegyhelytől alig fél kilométerre található képződmény. A képződmény felfedezéséről és további sorsáról egyikük, Prakfalvi Péter beszélt portálunknak.

A szentkúti ferences rend egyik tagja egy elfeledett andeztibányát mutatott a térséget jól ismerő Orosz Mihálynak a közelmúltban, ő vezette el ide Prakfalvi Pétert, a Novohrad-Nógrád Geopark geológusát, aki egy eddig nem ismert barlangot talált a helyszínen. Az andezit falban lévő, kilenc méter hosszúságú és másfél-két méter magasságú üregre azonnal felfigyelt, a helyszínre később egy nemzetközi tapasztalattal rendelkező szakértővel, a Novohrad-Nógrád Geopark felvidéki geológusával, Gaál Lajossal tért vissza.

Prakfalvi Péter ismertetése szerint a mészkő alatt található andezit- és lávakőzetben kisebb-nagyobb üregeket lehet látni, ezek pedig felfedik, hogyan is keletkezhetett ott barlang. Mint mondta, 15 millió évvel ezelőtt egy völgy feküdt itt, amelyben valamilyen patak vagy folyóvíz folyt, később pedig ezen keresztül zúdult le az 1000-1200 Celsius-fokos andezit láva is. Ez a nagy hőmérsékletű anyag találkozott a hideg vízzel, így gőzök és gázok keletkeztek, amelyek felfújták az andezit lávát, így kisebb-nagyobb üregeket, köztük a barlangnak vélt képződményt is létrehozva.

Az üreg tehát mintegy 15 millió éven keresztül zárva volt, csupán a kőbányászat megjelenésekor látott először napfényt. Emiatt valószínűleg egyetlen őslénytani vagy régészeti leletet sem találnak majd itt a szakemberek, így nem várhatóak olyan felfedezések, mint a többi barlangnál, például a Meszes-tetőn lévő Betyár-barlang esetében, ahol barlangi medvék csontjaira bukkantak.

Magyarországon jelenleg négy kritériumnak kell megfelelnie egy képződménynek ahhoz, hogy felkerüljön a barlangok listájára. Az üregnek két méternél hosszabbnak, illetve olyan szélesnek és magasnak kell lennie, hogy egy ember beleférjen. Emellett természetes anyagban, azaz kőzetben, illetve természetes úton kell létrejönnie.

A képződmény további sorsával kapcsolatban a geológus elmondta: miután Gaál Lajossal közösen felmérték, hamarosan elkészül a hiteles vázlatrajza is, amelyet a Bükki Nemzeti Parknak küldenek el. Amennyiben a Bükki Nemzeti Park Igazgatóságának szakemberei igazolják a keletkezés körülményeit, és arra érdemesnek tartják, az üreget felveszik a barlangok nyilvántartásába. Ha ez megtörténik, akkor valóban barlangnak lehet majd nevezni, ezzel együtt pedig védett státuszt kap.

Prakfalvi Péter hozzátette: mivel a képződményt jelenleg egyetlen tanösvény sem érinti, barlanggá válása estén a következő feladat az lesz, hogy ráfűzzék a már meglévő értékekre ezt a különleges földtudományi látványosságot.