A Mátraszőlős közelében található Függő-kő nemcsak látványos szikla, hanem egy kisebb barlang anyakőzete is. Ennek kialakulása részben összefügg az andezit keletkezésével. Nevét érdekes, kifelé hajló formájáról kapta.

A helyszín 14-16 millió évvel ezelőtti folyamatokba enged betekintést számunkra. Az izzó láva és a víz érintkezése során felszabaduló gőz nagyobb méretű (méteres nagyságrendű) üregeket is kialakított. Egy ilyen nagyobb üreg lehetett a Függő-kő oldalában található barlang is. Valószínűsíthető, hogy a völgyben folyó patak a pleisztocén során, az akkori kanyarulatával továbbformálta ezt. Később a völgy bevágódásával aztán szárazon maradt.

Ezt követően az üreg folyamatosan feltöltődött, megőrizve a pleisztocén-holocén kor élőlényeinek maradványait, valamint a réz-bronz-vaskor emberének eszközeit. A feltárások alapján a mélyebben elhelyezkedő, idősebb rétegek a gerinces csontmaradványok (béka, hófajd, pocok, lemming, ürge) és molluszka (csigák) héjtöredékek alapján 21-25 ezer évvel ezelőtt keletkeztek, az akkori hűvös klíma alatt. A felsőbb rétegek gerinces faunája a holocén kor 5-2 ezer év közötti időszakát jelöli, amikor a júliusi középhőmérséklet néhány fokkal már melegebb volt.

Megközelítése

Mátraszőlősről indulva a Kék+ jelzést követve jutunk el a Függő-kőhöz. Szabadon látogatható. A szikla tetejére való feljutás, illetve az ott tartózkodás fokozott figyelmet igényel!

 

Kiemelt fotók: Függő-kő (karancs-medves.info fotók: Kővári József)