A 2,4-2,2 millió évvel ezelőtt keletkezett nógrádi-gömöri bazaltvidék legszebb vulkáni takarója a Medves, melynek térségében összesen 0,16 négyzetkilométernyi kiterjedésű, a kőbányászat által okozott tájseb-komplexum található. A külszíni bazaltbányák bezárását követően oktatási és ismertterjesztési szerepet kapott az eresztvényi bányatérség.
Az Új-bánya és a Kis-bánya rekultivált területét köti össze a Salgóbányából induló és oda visszatérő tanösvény, melynek táblákkal jelölt megállóhelyei a különböző kifejlődésű lávafolyások és piroklasztikumok (vulkáni törmelékek, tufák) szerkezetét mutatják be. Érdekesség, hogy egy-egy bányaudvarban jellemzően különböző vulkáni folyamatokat ismerhetünk meg, a Közép-bánya kuriozitását pedig az ott kialakult tó adja.
Ennek a bányatónak a híre az országos sajtómegjelenések miatt nagy valószínűséggel Magyarország majd minden szegletében eljutott néhány évvel ezelőtt, amikor édesvízi medúzákról készített itt felvételeket az MTI helyi fotósa, Komka Péter.
A területet kezelő Bükki Nemzeti Park Igazgatóság sikeres természetvédelmi pályázatainak eredményeképpen sorra történtek meg az elmúlt években a bányaudvarok rekultivációi. Ennek során a biztonságot fokozó fakorlátokat helyeztek el a bányafalak peremének közelében, lépcsőket alakítottak ki a meredek ösvényeken. Emellett (mint ahogyan a Novohrad – Nógrád Geopark területén máshol is, itt is jellemzően háromnyelvű: magyar, szlovák és angol) információs táblák sora segíti a földtani folyamatok közérthető bemutatását, fedett pihenőhelyeken szusszanhatunk meg néhány percre a terület bejárása közben.
Az eresztvényi kőbányákat a néhány évvel ezelőtt több alkalommal is megrendezett Medves Gyöngyszemei teljesítménytúrák távjai érintették. A zöld tanösvény turistajelzés végigkalauzol minket a bányaudvarokon, míg a piros hegyikerékpáros szimbólum a bányatérség „főútvonalát” is bejárja. Gyalogos bejárás esetén Salgóbányáról, a Geocsodák Házától indulva javasoljuk a tanösvény felkeresését.