A Nógrádmegyeri-patak völgye fölött található kálváriadombot Magyargéc és Kisgéc települések között találjuk.

„Áldja Istenét, kit Istene megáldott, adjon neki meleg hajlékot, családot” – ezekkel a szavakkal köszöntötte Velki Róbert polgármester 2014. augusztus 20-án a magyargéci Kerek hegy tetején összegyűlteket a Kettős kereszt felszentelése alkalmából. A Kettős kereszt a kereszténység, a magyarság jelképe.

A kettős kereszt magyar címerünk alkotó eleme a kezdetektől fogva, 700 éve része a címer történetének. A címerben a kettős kereszt Szent István király apostoli királyságának a jele. II. Szilveszter pápa küldött apostoli kettős keresztet első királyunknak, elismerve ezzel, hogy Szent István a magyarok apostola, mert bevezette népét a kereszténységbe.

A kettős kereszt évezredek óta a magyarság legközpontibb jele. A rovásírás egyik betűje, és egyben három jel, melyek egymásból egymásra épülnek és magukban hordozzák a világ legnagyobb bölcsességét: a Szeretet és Isten Egy.

A magyargéci kálváriadomb (karancs-medves.info fotó: Kéri István)

A magyargéci kálváriadomb (karancs-medves.info fotó: Kéri István)

A Magyargéci Kettős kereszt egy társadalmi összefogás eredménye, a jó szándék, a jó akarat, a tenni akarás gyümölcse. Magyargéc Község Önkormányzata állítatta önerőből 2014 augusztusában, azonban a helyiek segítsége, támogatása, közreműködése nélkül nem tündökölne a Kerek hegy tetején, nem védelmezne három települést. Három település is büszke lehet a keresztre, hiszen a fája Nógrádmegyerben nevelkedett, Kisgécben fűrészelték és magyargéci dombon áll. Azért áll a Kerek-hegyen, mert innen mindhárom település jól látható, mindhárom települést védi, óvja a kereszt.

2015-ben az önkormányzat kálváriát alakított ki a kereszthez vezető ösvény mellett. A 14 stáción nem a hagyományos mondatok olvashatóak, hanem egy-egy elgondolkodtató szóval ösztönzi töprengésre a látogatót. A stációk szintén fából készültek, egységet alkotva a Kettős kereszttel, a természetes környezetbe illően.

A Kettős kereszt ugyan még fiatal, azonban számos vallási eseménynek ad otthont. Az augusztus 20-i búcsús ünnepi szentmise, október 6-án az aradi vértanúk emlékére fáklyás szentmise, a nagyböjti időszakban a keresztút imádkozásának a helyszíne.

Emellett kedvelt kirándulóhely, ahová a helyieken és környékbelieken kívül, a távolabbról erre látogatók, átutazók is szívesen kilátogatnak. A Kettős kereszt lábánál nemcsak a Cserhát szelíd dombjai tárulnak elénk, hanem lelki megnyugvásra is találhatunk. A Magyargéci Kettős kereszt egyedülálló Nógrád megyében, nemcsak azért, mert kettős kereszt, hanem mert az összefogás gyümölcse és három település védelmezője.

 

Kiemelt fotó: A magyargéci kálváriadomb (karancs-medves.info fotó: Kéri István)