A több száz éve felszínen lévő riolittufa felületét a szél, a napsugárzás, a fagy, de leginkább a víz formálja. A laza szerkezetű anyagából a rajta lerohanó víz kisebb-nagyobb szemcséket ragad ki és így gyorsan belemaródik abba, létrehozva a jellegzetes szabdalt, kopár tájképet.
A mátranováki völgyet körülölelő déli hegygerinc keleti végén, a Fehérszéken is riolittufa borítja a felszínt. A riolittufában helyenként elszenesedő vagy kovásodó famaradványokat találni. Több helyen előbukkan a szénréteg, és bizarr formákat alakít a riolittufa felszínén az erózió. A riolittufa szinte teljes egészében porszerű anyagból áll, de ezen kívül még szabad szemmel is felismerhető ásványokat is tartalmaz.
A jellegzetes fehér színéről könnyen felismerhető riolittufa a környéken több száz négyzetkilométeren található meg. Általában nem egy központi-, hanem egy hasadékvulkánhoz kapcsoljuk keletkezését. Mintegy 20 millió évvel ezelőtt, a hosszan elnyúló repedés felett, sorozatos robbanások következtében óriási mennyiségű vulkáni törmelék nyomult a magasba, sűrű kitörési felhő formájában. A tolóerő megszűntével a levegőben gomolygó anyag a földre zuhant és lavinaként zúdult végig a területen, létrehozva a több tíz méter vastagságú tufaleplet. Később ezt mocsári és tengeri üledékek (széntelepek) fedték be. A terület fokozatos kiemelkedésével a riolittufa ismét felszínre került és az általában laza szerkezetű anyagot különleges látványú eróziós árkok szabdalták fel. Hasonló megjelenésű területeket láthatunk a közeli Kazáron és Rákóczibányán is.
A fanyűvő
A mátranováki fanyüvő az egyik legismertebb magyar kriptid, vagyis egy olyan lény, amelyről szóbeszédek és mondák léteztek, állítólagos vagy valós szemtanúk is megerősítik a létezését, de a tudomány világa nem fogadja el a létezésüket.
A beszámolók szerint a furcsa lény a ’80-as években tűnhetett fel a település erdős környezetében, a helyiek a gyermekeket is ijesztgették a lénnyel kapcsolatos mondákkal és mesékkel. Az sem elképzelhetetlen, hogy az arra kirándulóknak is felhívják a figyelmét a fanyűvővel való lehetséges találkozásra, melyre a legnagyobb esély az erdők mélyén, a sötétedés utáni órákban van. Mikor máskor? – tehetjük fel a költői kérdést…
Látogatás
Mátranovákon a Dózsa György út végén ajánlott leparkolni az autónkkal. Itt a három irányból a középső földutat kell választanunk, melyen 20 perces sétával érhetünk fel a Fehérszékre.
