Az Ajnácskő melletti 536 méter magas Ragács salakkúpja nagyobbrészt összesült vulkáni bombákból és lávafoszlányokból áll, melybe több bazalttelér is belenyomult. „Fiatal” területről beszélünk, a hegy mindösszesen 1,4 millió évvel ezelőtti folyamatok eredményeként magasodik a térség fölé. Legmagasabb kőszikláiról gyönyörű kilátás nyílik az ajnácskői várhegyre és a környező dombokra.
A Ragács Ajnácskőről (karancs-medves.info fotó: Kéri István)
Utóbbiakból kettő szinte szarvként ágaskodik a magasba, kettős csúcsot képezve. Egy harmadik a hegy északnyugati lejtőjén található, melyben a bazalt függőleges, pados elválást mutat. Ez utóbbi egyébként egy tiszteletet parancsoló, 17 méter magas és 1-2 méter széles, élére állított asztallapra emlékeztet. (A barlangokba tilos a belépés!)
A Ragács lávafolyásait igen heves gőz- és gázkitörések kísérték, melyek nyomai máig megmaradtak több gázkifúvásos kürtő formájában. A csúcs környékén kettő ilyen is található. Az egyik 9, a másik 6 méter mély, de a déli lejtő tufabányájának szélén egy ezeknél is nagyobb is ismert: az Ebeczky-barlang 17 méter hosszú.
