A földtani alapszelvény, a 299 méter magas Vár-hegy és a hozzá délről kapcsolódó 269 méter magas csúcs – amiben a kőbánya is található – a földtani irodalomban igen gyakran hivatkozott feltárások voltak. Védett földtani alapszelvény tárja szemünk elé a földtörténeti múlt egyes fejezeteit – látványossága és értékessége okán a Novohrad – Nógrád Geopark egyik kiemelten fontos helyszíne.
A kőfejtő védett földtani alapszelvénye (karancs-medves.info fotó: Drexler Szilárd)
Gyakorlatilag kis területen belül igen jól tanulmányozhatók egy sekélytengeri környezetben működő vulkánkitörés termékei, lávafolyásai és az erre települő, igen sok tengeri faunát tartalmazó üledékes összlet rétegei is. Az akkori földtani környezet a jelenlegi is működő Stromboli vulkánhoz hasonlítható leginkább. Számos nagynevű geológus, paleontológus és vulkanológus kereste és dolgozta fel a területet. Rétegtani és őslénytani érdekességei és nem utolsó sorban látványossága miatt is gyakran volt nemzetközi és hazai kongresszusok, földtani kirándulások célpontja.
A bánya a Mátrai Vulkanit Formáció típus feltárása, amit földtani érdekességei miatt 1975-ben helyeztek védelem alá, majd a Kelet-Cserhát Tájvédelmi Körzet megalakulásával abba beleolvadt.
A bánya két lávafolyást tár fel, ami mintegy 15-16 millió évvel ezelőtt ömlött a vízzel borított felszínre. Alattuk piroklasztikumok (szórt vulkáni törmelékek) helyezkednek el, valamint a bánya fedőjében sekélytengeri mészköveket láthatunk. Legalul helyezkedik el egy fehéres-szürke, felső részében gyakran vöröses színű, robbanásos eredetű, finomszemű hullott tufaréteg. A kőzet bontottsága, rétegzettsége árulkodó a szakemberek számára: arra utal, hogy a tufa vízbe hullott. Ezt egy sötétszürke színű, andezit anyagú lávafolyás követte. Ennek felső része gyorsabban hűlt, mint a belső egysége, így ott a lávafolyam előrehaladása során a megszilárdult tömbök keveredtek a lávával és a következő kitörés szórt vulkáni törmelékeivel. A “felső lávafolyás” szintén egy lávaár, ami szerkezetében és szövetében is nagyon hasonlít az “alsó lávafolyásra”. A bánya legfelső részében fehéres színű, gyengén rétegzett homokos és tufás összetételű mészkő található, ami sekély, melegvízi tengerparton keletkezett. A fenti keletkezési körülményekre a benne található kagylók és mészvázú élőlények utalnak.
A kőfejtő védett földtani alapszelvénye (karancs-medves.info fotó: Drexler Szilárd)
A terület megismerését segítik a helyszínen a Novohrad – Nógrád Geopark által kialakított tanösvény állomásainak információs táblái, illetve a Bükki Nemzeti Park Igazgatóságának tábláin szereplő tudnivalók is. A földtani érdekességek iránt érdeklődő idősebb korosztályok számára is remek célpont a helyszín, mivel közvetlenül az út mentén találhatóak a terület látványosságai. A terület mellett halad el az Országos Kéktúra nyomvonala, a látványosságot érintik a Szent László teljesítménytúrák távjai is. A terület szabadon látogatható.
